– Hogyan kerül ön a szerencsejáték-nyertesek közelébe, amikor általában ki sem tudódik, kik azok?
– Az ország legismertebb független tanácsadócégénél dolgozom, ők keresnek meg minket azzal, hogy segítsünk a pénzüket okosan befektetni. Sokat publikáló, szakmánkban népszerű kollégámnak, Tóth Andrásnak eddig öt ilyen ügyfele volt, nekem három.

Bíró Zoltán független pénzügyi tanácsadó: sose a tőkéből költekezzünk, kizárólag a reálhozamból
Bíró Gábor, független pénzügyi tanácsadó: sose a tőkéből költekezzünk, kizárólag a reálhozamból



– És sikerült szinten tartani, gyarapítani a vagyonukat?
– Egy kivételtől eltekintve nem. Tudniillik nem fogadták meg a tanácsainkat. Az egyetlen kivétel egy eleve sikeres üzletember volt, aki alapból értette a pénzügyek logikáját, és betartotta a közösen kidolgozott szabályokat. A többiek pénzügyileg járatlan „szegény emberként” ütötték meg a főnyereményt, amit aztán másfél-két év alatt gyakorlatilag le is nulláztak, feléltek. Ez nem egyedülálló dolog, a nemzetközi szakirodalom szerint is ez történik a nyertesek 90 százalékával. A mi munkánk tehát nyolcvan százalékban pszichológiai természetű, és csak a maradék szól ténylegesen a vagyonkezelésről.  

– Akkor nézzünk egy fiktív esetet az elejéről! Belépek önhöz, a számlámon 2,7 milliárddal.
– Az, hogy eljött, már önmagában jó kiindulás, tekintve, hogy a nyertesek többsége meg sem fordul független pénzügyi tanácsadónál, mert azt gondolja, hogy képes menedzselni a vagyont. A pénzcsinálásról sajnos – a focihoz, meg a politikához hasonlóan – legtöbben azt hiszik, értenek hozzá. Pedig ha így lenne, valószínűleg eleve jó módúak lennének.

– De miért bízzak meg önben, a pénzügyi tanácsadóban? Tanácsadók, brókerek és egyéb pénzügyi szakemberek idézték elő a világválságot is!
– Először „káderezze le” a tanácsadót, és csak akkor forduljon hozzá, ha meg tud benne bízni. Sőt, bízzon meg többet, de csak olyanokat, akik a brókerekkel ellentétben nem a forgalom, hanem a nyereség után kapják a jutalékukat. És persze sürgősen képezze magát, mert ekkora vagyon birtokában nem lehet pénzügyileg „szűznek” maradni. Ellenben, ha már idetalált hozzánk és a segítségünket kéri, az első és legszigorúbb tanácsom, hogy titkolja el, hogy sokat nyert. Azt szoktam javasolni, hogy mindenekelőtt utazzon el szép csendben pár hétre, kapcsolódjon ki, próbáljon megbarátkozni a gondolattal, hogy gazdag lett, utána jöjjön vissza, és meglátjuk, merre tovább.

Bíró Gábor
Fizikusi diploma megszerzése után közgazdasági és tőzsdebrókeri végzettséget szerzett. Nemzetközi vállalati hitelbírálóként dolgozott több évig. Jelenleg vezető pénzügyi tanácsadóként egy 50 fős tanácsadói csoportot vezet Magyarország legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégénél. Eddig három „lottómilliárdost” látott el befektetési tanácsokkal.

– Ezt meg szokták fogadni?
– Nem, rendszerint a rossz forgatókönyv szokott megvalósulni. Az illető családja elkezd költekezni, vágyakat megvalósítani, mert kimeríthetetlennek vélik a bankszámlájukat. Luxusvillát vesznek, akár többet is, luxusautókat és rengeteg egyéb haszontalan ingóságot halmoznak fel, lecserélik a ruhatárukat a legdrágább szalonokban, drága hobbijukra kezdenek költeni, Brazíliába vitorláznak trópusi bogarakat gyűjteni és sorolhatnám. A nagy lábon élésből adódóan nem tudják eltitkolni, hogy nyertek, tehát özönleni kezdenek a kölcsönkérő rokonok, a hirtelen megszaporodott barátok, az adománygyűjtők, a befektetési ajánlatokkal házalók, a szélhámosok. Mindenki csak néhány milliócskát akar, máris úgy illan el a vagyon, mint a kámfor. Mire eszmélnek, már nincs mit befektetni.

– Mégis, mit mondhatnék a környezetemnek, miből költök annyit?
– Ez mondjuk a legkisebb gond, mert ebben viszonylag kreatívak a nyertesek. A rokonokat nyilván nem lehet hülyének nézni, ezért ilyenkor célszerűen le szokták tagadni a nyeremény nagyságát. Öröklésre, jól sikerült üzletre szoktak hivatkozni, amiből száz-kétszázmillió befolyt, de nem több. Meg kell tanulni nemet mondani. Rokonoknak adott kölcsönök alig negyven százaléka szokott visszajönni, ráadásul amikor visszakérjük, még mi leszünk a rosszak. Ha adni akarunk, inkább ajándékozzunk, és vessünk rá keresztet.

– És mi legyen a fantasztikus üzleti ajánlatokkal?
– Azokat hozzám kell irányítani. Tapasztalatom, hogy többségük engem már fel se hív, mivel tudja, egy hozzáértőt nem lehet vele megetetni.

– Tehát az a tanács, hogy ne kezdjek el költeni, se osztogatni.
– Az ember nyilván élvezni szeretné a vagyonát, ez érthető. Alapvető gond viszont, hogy a pénzügyekben járatlan nyertes nem gondol arra, hogy egy 100 milliós villa költséges fenntartása, amortizációja hosszú távon csak úgy finanszírozható, ha mellette nagyjából egy másik százmilliót befektetünk, és annak hozama kitermeli a költségeket. Ugyanez igaz az autókra, hajókra is. Nem egy ügyfelet láttam, aki ész nélkül költekezett, rossz befektetéseket tett családi körben, majd amikor a látta, hogy a bevételek nem fedezik a luxuskiadásokat, ahelyett, hogy visszafogta volna a költést, inkább rossz hitelekbe bonyolódott. Ez a vég kezdete.

– Rendben, láttuk a negatív szcenáriót, máris rosszul vagyok tőle. Milyen a pozitív?
– Alapszabály, hogy sose a tőkéből költekezzünk, hanem kizárólag a reálhozamából, és maximum annak mértékében! Így biztosítható, hogy a vagyon szinten maradjon. Ha nem szalad el velünk a ló, jelentősen növelni is tudjuk a reálhozamot, ehhez azonban bölcsen, önkontroll mellett kell költekeznünk. 2,7 milliárdos tőkénknek köszönhetően ez is nagyon magas életnívót jelent. Én általában egy sok lábon álló befektetési portfóliót szoktam ajánlani. Mivel ekkora vagyon birtokában nyugodtan megengedheti magának valaki, hogy ne sokat kockáztasson, egy biztonságos, konzervatív befektetési csomagot javasolnék, ami hosszú távon 4-6 százalékot hoz, de azt biztosan. A közepes 7-9, a kockázatos 10-11 százalékot ígér, de ez utóbbi erősen ingadozhat, ami a hozzá nem értőt joggal ejtheti pánikba.

– Jó, de a papírok, a tőzsde világa olyan, akár egy nagy, véletlenek és manipulációk által mozgatott társasjáték, ahol korlátozott információk birtokában életveszélyes pénzzel játszani. Nem jobb ennél, ha a pénzt saját vállalkozásba, ingatlanba fektetem?
– Mert ahhoz ért? Ha van gyakorlata a cégvezetésben, ismeri az adott iparág körülményeit és ezzel akar foglalkozni, természetesen lehet. De ha most akarna üzletemberré válni, ettől óva inteném. Nem véletlen, hogy a magyarországi TOP 100-ban egyetlen milliárdos sem lottóból szerezte a vagyonát. Kivétel nélkül saját munkájuk révén gazdagodtak meg. Ők előbb voltak üzletemberek, aztán lettek gazdagok. Ez fordítva aligha működik. Én a lottómilliárdos helyében olyanokra bíznám a vagyonkezelést, akik értenek hozzá és érdekeltek abban, hogy jól menjen a szekér. A helyében élvezném az életet, miközben fél szemmel állandóan figyelném, jól forgatják-e a pénzemet. Emellett fokozatosan pénzügyi szakemberré képeztetném magam, hogy ellenőrizni tudjam a vagyonom kezelését. Ennyit érdemes beleinvesztálni a jövőnkbe, ráadásul a tanulásnak is vannak kellemes formái, mondjuk egy trópusi szigeten, pálmafák árnyékában.