Hogy vagy, Masat?

Nem mutat arra semmi, hogy jövő kedden mindennek vége

Bucsy Levente

2012. február 17., péntek 20:30
Túl van első „munkahetén” a Masat-1. A magyar műhold mindent tud, amit tudnia kell, és ismereteit meg is osztja a világ rádióamatőreivel. Legyünk büszkék: a hétfőn világűrbe juttatott űreszköz az egyik legügyesebb a hét sorstárs közül, egyvalamit azonban még meg kell tanulnia. Várhegyi Zsolt, a Masat-1 fejlesztőcsapatának áramlástani kutatómérnöke az MNO-nak elmondta, mi az.
Hirdetés

– Ha most megkérdeznénk a Masatot, hogy „Hogy vagy?”, mit mondana?
– Kitűnően, remekül, ilyesmit. Folyamatosan követjük minden áthaladását, amikor pedig nem fölöttünk van, rádióamatőrök segítségével jutunk adatokhoz. Úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben van. Amikor kijött a Vegából, egy lassú forgásba kezdett, de semmi gond nincs, számítottunk erre. Vesszük az adatokat és figyeljük a hosszú távú trendeket, a fedélzeti paraméterek időbeli változásait.

A történelmi pillanat

Útjára indult és február 13-án 12.12-kor pályára is állt Magyarország első műholdja, a Masat-1. Az „időkapu” (11–13 óra) legkorábbi pillanatában, magyar idő szerint 11 órakor gyújtottak alá a Francia Guyanán (Dél-Amerika) lévő Kourou űrközpontjában hordozójának, a Vegának. A Masat antennája egy minden űripari tesztet sikeresen vett, közönséges fém mérőszalag, ennek kinyitását a világűrben elégő harcsázódamil tette lehetővé. Zseniális magyar lelemény a Masat minden porcikájában – továbbiak itt!

– Az információkat is a terveknek megfelelően szolgáltatja? Egyáltalán: mindent tud, amit tudnia kéne?
– Van, amit még nem próbáltunk ki: a mágneses helyzetstabilizálást mérő rendszert. E téren a legnagyobb körültekintéssel haladunk előre, először az alrendszer műszereit, a giroszkópot és a mágneses térerősségmérőt, a szoftvert és a beavatkozó szerveket (tekercseket) külön-külön kipróbáljuk. Csak akkor engedjük a rendszert dolgozni, ha már biztosra vehetjük, hogy rendeltetésszerűen fog dolgozni. Ha eddig eljutunk, tényleg százszázalékos lesz a siker, hiszen a projekt elején kitűzött utolsó sikermérföldkövet is teljesítjük.

– Hányan követnek egy-egy áthaladást?
– Akiről biztosan tudunk, az az, aki adatokat küld a szerverünkre a földi állomásszoftverünk segítségével. Magyarországon átlagosan négy-öt rádióamatőr küld számunkra adatokat egy-egy áthaladás során, de például amikor Ausztrália fölött jár a műhold, onnan is kapunk egy-két rádióamatőrtől adatokat. A mi földi állomásunkon, a BME-n minden egyes itteni áthaladáskor ott vannak a csapatból akár öten is. Van azonban a honlapunkon egy GoogleMaps térkép, ott lehet látni, kik veszik a Masat-1-et, a világ lakott területein szép számmal szaporodnak a gombostűk. Döbbenetes, hogy a YouTube-on is vannak már tőlünk független videók a Masat-1 sikeres vételéről! A rádióamatőr-közösség egyöntetűen nagyon pozitív fogadtatásban részesítette a műholdat.



(A Masat-1 pozíciója péntek délután 5-kor)

 

„Időjárás-jelentés” a fedélzetről: akkumulátorfeszültség: 4,1V, akkumulátor-hőmérséklet: 26 °C, minden alrendszer hibátlanul működik. A mérések alapján pedig szépen látszik, hogy mind a 3 tengelye mentén picit forog, kb. percenként 3-szor fordul meg az antenna tengelye körül. (Február 15. 8.33, Masat-1 Facebook-profil)

– Árgus szemekkel figyelik tehát a Masat-1-et. De mi a helyzet a többiekkel? Úgy hírlik, a miénkkel együtt felbocsátott 6 cubesat műhold közül nem mindegyikre lehet büszke a felbocsátó nemzet.
– Igen, a megjelent információkhoz képest nem tudok újat mondani; azt látjuk, hogy például a spanyolok műholdja egyértelműen megbízhatóan működik, a többi műholdról viszont mi egyelőre nem tudtunk jeleket venni annak ellenére, hogy egy csapattagunk az átvonulások alatt mindig csak erre koncentrál.

– Miután kiünnepeltétek magatokat a felbocsátás után, mihez kezdtetek legelőször?
– Konkrétan úgy történt, hogy pályára állt a Masat-1, leadtuk az első interjúkat a BME-n, ahol együtt követtük az eseményeket, majd mivel Floridából már be is jöttek az első adatok, sebtében megebédeltünk, és mentünk át a földi állomásra. Korábban már begyakoroltuk, hogyan kell az eszközt vezérelni, illetve kommunikálni vele, ezenkívül meghatároztuk a beosztást is, hogy minden áthaladásnál a helyünkön legyünk. A rádióamatőrök közösségét is követnünk kellett már a kezdetek kezdetétől. A felbocsátás után egyébként még volt egy kis kaland; nagyon közel volt egymáshoz az összes cubesat a felbocsátás után, és amíg az USA egyik hatósága, a NORAD – ahonnan az összes műholdat követik, és publikálják a pályaadatokat – nem azonosította, hogy melyik műhold a miénk, addig mi ezt a saját észlelésekből sikeresen megtettük.

A többi misszió?

A kép vegyes; úgy tűnik, négy cubesat sugároz rendben. Változó, hogy az egyes projektek mit árulnak el magukról, ebben a tekintetben aránylag jók vagyunk. A lengyel PW-Sat a honlapján mutatta be a vett jelet, a román Goliat annyit közölt, hogy dolgoznak a fogott jelek dekódolásán, a többiek pedig egyelőre nem frissítettek a start óta, csak az ESA összefoglaló cikkéből és a rádióamatőrök beszámolóiból lehet tudni, mi van velük. Hivatalos, de nem feltétlenül legfrissebb infók: egy nappal a start után az ESA arról tudósított, hogy a Masat-1, a PW-Sat, a spanyol XaTcobeo és a két olasz közül az UniCubeSat-GG jeleit vették, és az első háromét sikeresen dekódolták is. A Goliat, a francia ROBUSTA és szintén olasz e-st@r csak gyenge jeleket produkált, elképzelhető, hogy csak a vivőhullámot észlelték, vagy túl gyenge a jel a dekódoláshoz. A feltételezés az, hogy ezek még nem stabilizálták a helyzetüket, és nem tudták kellően feltölteni az akkumulátoraikat. (forrás: cydonia.blog.hu)

– Mit jelent az, hogy közel egymáshoz?
– Kilökődéskor alig pár méterre voltak, viszont folyamatosan távolodnak  egymástól azóta is. Most néhány száz kilométerről beszélhetünk. Érdekes módon ez még mindig az a távolság, amikor az összes cubesatot egyszerre „látjuk” az antennával. Az azonosítás a frekvencia és az adattartalom miatt egyértelmű.

– Arról lehet-e már sejteni valamit, hogy az „életfunkciók” alapján meddig dolgozhat az első magyar műhold odafönt, illetve meddig kering dolga végeztével a Föld körül?
– Ó, semmit. Csak azt látjuk, hogy az állapot nagyon biztató, nem látunk semmi olyan degradációt, ami azt mutatná, hogy mondjuk jövő kedden mindennek vége. Egyelőre hónapokban, években gondolkodunk.

– Hozzájutunk esetleg olyan információkhoz is a Masat-1 segítségével, amelyeket más tudományterületek vagy a hétköznapi élet hasznosíthat?
– Nos, a Masat-1 technológiai műhold, ennélfogva technológiai adatokat gyűjt, azokra koncentrál. Az volt a célunk, hogy ez a műhold, sikeres működésével prototípusa legyen egy olyan műholdsorozatnak, amely akár már most is számos hazai vagy nemzetközi űrműhely bevonásával korszerű tudományos vagy technológiai méréseket is tud végezni. Ennek alapja a jó tervezés, a koncepciók igazolása. Az természetesen lehetséges, hogy ha már mindent tudni fogunk, az adatok leleményes feldolgozásával a tudományos életet is gazdagíthatjuk majd. Amiket jelenleg a Masat-1 mér, azt más műholdak is mérik, de több tucat olyan apró műszaki megoldás is van a műholdon, melyekből akár piaci hasznosulás is lehet, akár földi felhasználásra is.

– Hogy a Masat-1 sikerét további projekteké követhesse, elengedhetetlen az ESA-hoz, az Európai Űrügynökséghez való csatlakozás. Ebben az ügyben a hazai döntéshozók térfelén pattog a labda. Változott-e valami a cubesat sikeres indulása óta?
– Az Európai Unió űrkutatásért felelős magyar politikusától érkezett már pozitív jelzés a sajtón keresztül, és hát a média részéről egyértelműen pozitív a fogadtatás. A csapatunk most a Masat-1 üzemeltetésére fókuszál, de azért is adtuk az 1-es sorszámot ennek a holdnak, mert egy felépített stratégia része, melyben további műhold-generációk szerepelnek, oktatási és technológiai vonalon egyaránt.

Címkék

Előző cikk

„Ez felér egy hazaárulással”
„Ez felér egy hazaárulással” 2012. február 15. , szerda 18:59

Következő cikk

Mikor sírt utoljára Bödőcs? + Videó
Mikor sírt utoljára Bödőcs? + Videó 2012. február 19. , vasárnap 07:00
Hirdetés

Hozzászólások

  1. Tboy 2012. február 22., szerda 20:53
    Van itt még sikeres "szürkeállomány". Csak félő, mint a múltban már sokszor, hogy ezeket is elszippantja az USA.
  2. sa78 2012. február 18., szombat 09:59
    Emelem poharam.....

Új hozzászólás írása

Hozzászólás elküldéséhez előbb be kell jelentkeznie!

MNO vezető hírek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Időpont
2012
05
23
Megye
Város
Mozi
KERESÉS

Fülbevaló

MNO videók