A programot úgy állították össze, hogy annak révén Athén pénzügyi kötelezettségének maximumát legyen képes teljesíteni – írta a Frankfurter Rundschau című német baloldali napilap. Így az adósságszolgálat válik az athéni pénzügyi politika egyetlen mércéjévé. A csomag nem annyira a görögök, sokkal inkább a hitelezők érdekeit védi. A görögöket eközben nem kímélik: a megszorítások folytatódnak, a béreket ugyanúgy tovább kurtítják, mint a nyugdíjakat. (...) A görögök problémái igazából csak most kezdődnek – vélte a német szociáldemokratákhoz közel álló napilap.

A Münchner Merkur szerint a „görög beteg csupán újabb infúziót kapott”. Gyógyulást ez sem hoz, legfeljebb a középtávú túlélést biztosítja a brüsszeli orvosok szigorú felügyelete alatt. Az ő terápiájuk nem elsősorban a beteg öngyógyító képességét erősíti. Éppen ellenkezőleg: mihelyt úgy találják, hogy sikerült kiküszöbölni a hellén adósságvírus továbbadásának kockázatát a spanyol és olasz betegtársaknak, a görögöket az a veszély fogja fenyegetni, hogy hirtelen abbamarad a kezelés, arra hivatkozva, hogy „a beteg gyógyíthatatlan”.

Mint ismert, csütörtökön szavaz a görög parlament arról az adósságcsökkentő tervről, amelynek értelmében az ország magánhitelezői a kezükben lévő 200 milliárd eurónyi görög állampapírok nominális értékének 53,5 százalékát (107 milliárd euró) leírják – közölték athéni kormányforrásból.

Az amszterdami NRC Handelsblad értékelése szerint a görög katonai junta 1974-es bukása és Görögország 1981-es EU-csatlakozása óta egyetlen görög kormánynak sem sikerült – lett légyen az jobb- vagy baloldali – megfelelő államapparátust kiépíteni. Ennek a kudarcnak a következménye, hogy Európa többi része most „gyarmatosítja” Görögországot. A lap óva int attól, hogy Athénnal szemben úgy járjanak el, mint Németországgal tették 1919-ben, amikor az I. világháborút lezáró versailles-i békeszerződésben „elviselhetetlen” jóvátételi fizetési kötelezettségeket róttak rá, és ez a kívánttal éppen ellentétes hatást váltott ki. Ezért a görögök által egyszerűen gyarmatosítónak tekintett országoknak bölcsen kellene eljárniuk, nem pedig még sót is hinteni a sebekbe – írta a holland újság.

Az El País című baloldali spanyol napilap szerint továbbra sem lehet tudni, hogy hol vannak a görög gazdaság növekedési esélyei, és hogyan lehetne azt kihúzni a mocsárból. Azok a radikális takarékossági intézkedések, amelyeket Görögországra kényszerítettek, nem fognak a gazdaság élénkítéséhez vezetni, és továbbra is árnyékot vetnek a görög adósságok távlatára. A csődöt és Görögország rendezetlen kiválását az euróövezetből egyelőre sikerült elhárítani. Ez azonban csupán ideiglenes megkönnyebbülés, nem pedig a történet vége – figyelmeztetett a spanyol lap.