• 7 °C, zápor

Százmillió éves az „utálatos szerzet”

MNO-TK, 2011. október 5., szerda 02:07, frissítve: szerda 18:28
A legnagyobb ismert „fogas” pteroszaurusz maradványait azonosították brit paleontológusok, akik a szárnyas gyík százmillió éves leletéről a Cretaceous Research című folyóiratban számoltak be.

Az „utálatos” fosszília, egy csőrtöredék, amely a 19. században Cambridge mellett végzett munkálatok során került napvilágra. A leletet a Dinosauria öregrend megalkotójaként ismert Sir Richard Owen (1804–1892) angol őslénykutató adományozta a londoni Természettudományi Múzeumnak. Pteroszauruszként azonosították, ám a fosszíliát a legutóbbi időkig senki sem vizsgálta meg alaposabban, míg David Martill, a Portsmouth-i Egyetem paleontológusa, valamint David Unwin, a Leicesteri Egyetem őslénykutatója most górcső alá nem vette. A töredékből rekonstruálták az egykorvolt pteroszauruszt, eszerint szárnyai fesztávolsága elérte a 7 métert - olvasható a BBC News internetes oldalán.

„Az első pteroszauruszok 215 millió évvel ezelőtt jelentek meg, és viszonylag kicsik voltak, akkorák, mint egy varjú. A korai szárnyas gyíkok állkapcsában fogak sokasága sorakozott: az elülsők sokkal nagyobbak voltak, mint a hátsók” – magyarázta David Martill. A londoni természettudományi múzeum raktárából előkerült fosszília viszont arról tanúskodik, hogy a késő krétakorban a pteroszauruszok már nagyfokú változékonyságot mutattak, közülük két csoport tagjai elveszítették fogazatukat, valamint röpképtelenné váltak. A mostani felfedezésig a tudósok úgy gondolták, hogy a fogakkal rendelkező fajok viszont sokkal kisebbek voltak, szárnyaik fesztávolsága alig érhette el az 5 métert.

„Ez egy utálatos szerzet volt. A felső állkapcsának a töredéke került elő – az állközi csont (pramaxilla) fogmaradványokkal a fogmederben. Szerencsére egy foga is megmaradt, bár a korona letört, ennek átmérője 13 milliméter, ami nagynak számit egy pteroszaurusz esetében” – ismertette a leletet David Martill. A fogtöredékek alapján, valamint más késő krétakori fajokkal összevetve a leletet, a paleontológusok rekonstruálták a pteroszauruszt, amely a Coloborhynchus capito nevet kapta. Koponyája hossza a számítások szerint 75 centiméteres lehetett. Ez a legnagyobb fogas pteroszaurusz-egyed, amely valaha előkerült.

A pteroszauruszok (Pterosauria) – „szárnyas gyík” – repülő őshüllők rendje volt, amelyek a késő triász kortól a kréta időszak végéig éltek. A pteroszauruszok voltak az első gerincesek, amelyek szert tettek a repülés képességére. A korai fajoknak hosszú, fogakkal teli állkapcsa volt és hosszú farka, a későbbi formák esetében a farok jelentősen megrövidült, és voltak olyan fajok, amelyeknél a fogak is hiányoztak.

Forrás: MTI
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
  51. 51
  52. 52
  53. 53
  54. 54
  55. 55
  56. 56
  57. 57
  58. 58
  59. 59
  60. 60
  61. 61
  62. 62
  63. 63
  64. 64
  65. 65
  66. 66
  67. 67
  68. 68
  69. 69
  70. 70
  71. 71
  72. 72
  73. 73
  74. 74
  75. 75
  76. 76
  77. 77
  78. 78
  79. 79
  80. 80
  81. 81
  82. 82
  83. 83
  84. 84
  85. 85
  86. 86
  87. 87
  88. 88
  89. 89
  90. 90
  91. 91
  92. 92
  93. 93
  94. 94
  95. 95
  96. 96
  97. 97
  98. 98
  99. 99
  100. 100