Mudry Péter munkája sem könnyen befogadható alkotás, amiként a négyrészes Háború a nemzet ellen sem volt az. Erről a most futó kétszer harminc percről ráadásul messziről látszik, hogy tehetős támogatók nélkül, szegényes körülmények közt, kapkodva forgatták. De megannyi formai hibája ellenére sem árt megbirkózni vele, azok a jogászprofesszorok és gyakorló ügyvédek ugyanis, Samu Mihály, Tóth Zoltán József, Zétényi Zsolt, Zlinszky János, Varga Tibor, akik az 1989 óta érvényben lévő ideiglenes magyar alkotmányról beszélnek benne, szakmai felelősségük tudatában végig azt fontolgatják, hogy milyen nemzeti charta akadályozhatná meg a nemzet romlását, szolgálhatná az ország érdekeit. Alkotmányreformra volna szükség? Történeti alkotmányunkhoz kéne visszatérni, azt kellene újraértelmezni? – kérdik egymástól és önmaguktól is a Törvénytárban nyilatkozók. Egyáltalán, kinek a feladata egy új alkotmány megalkotása? Nem a pártoké, nem az Országgyűlésé – mondják.

Samu Mihály neves európai jogtörténész idevágó hasonlatát idézi, hogy a jogban járatlan közember is értse, micsoda képtelenség, ha a „játékosok” nemcsak „a játékszabályokat” határozzák meg, de azt is, hogy „a játékban” kik vehetnek részt. Zlinszky János szavai szerint az alkotmányozó testület tagjainak a megnevezésénél is fontosabb, hogy a köztudatba bekerüljön, milyen sürgető feladat a végleges magyar alkotmányt jól kidolgozni. Ma érvényben levő, toldozgatás-foldozgatás árán összeállított alkotmányunk ugyanis – ezt már Tóth Zoltán József fejti ki – a kommunista idők törvénytelen alaptörvényének a hatályos változata.

1989-ben a legitimnek voltaképpen nem is nevezhető Országgyűlés azzal a bevezetéssel fogadta el, hogy a végleges változatot majd a szabadon választott Országgyűlés alkotja meg. Azóta eltelt húsz év, ám a mai napig az egypártrendszerű közélet alkotmányát alkalmazzák a többpártrendszerű államigazgatásban. A népszuverenitásra alapozott alkotmány korlátozza a népszuverenitás elvét, nem tartalmazza a nemzeti vagyon fogalmát, sem a politikai felelősség gondolatát… És még ez a proletárdiktatúra évtizedeiből (egyesek szerint 1919-ből!) átörökölt alkotmány is „zavarja” azokat, akik a közéletből piacot akarnak kreálni – halljuk Mudry Péter filmjében.

Visszatérni a történeti alkotmányhoz – vallják az egy asztalhoz ültetett jogtudorok –, ehhez közakarat szükségeltetik. Közigazgatási bíróságot létrehozni, hogy az államigazgatásban munkálkodókat ellenőrizni – jogsértő és erkölcstelen tetteiket büntetni is – lehessen, ehhez egyetlen megfontolt politikai döntés is elegendő. S a jogállami demokrácia értékeiről máris bátrabban beszélhetnénk. Ha sokkal többet nem is, ezt a reményt keltő gondolatot magával viheti, aki az Urániában a Törvénytár című egyórás összeállításra jegyet vált.