Képregény bakáknak – Száz éve született Will Eisner

Pintér Bence

Pintér Bence

2017. március 6., hétfő 21:44, frissítve: kedd 14:39

 
Will Eisner
Fotó: Jean-Pierre Muller / AFP
 

Mint egy sor másik amerikai történet, az 1917. március 6-án született Will Eisner sztorija is Közép-Európában kezdődik: ukrán zsidó édesapja az Osztrák–Magyar Monarchia területén született, édesanyja pedig román zsidó szülők gyermekeként egy Amerikába tartó hajón jött világra. Családjaik ismeretsége nyomán aztán összeházasodtak, és 1917. március 6-án megszületett első fiuk.

Will Eisner Brooklynban nőtt fel, tizenhárom éves korától rikkancsként igyekezett segíteni a válság miatt gyakran kiürülő családi kassza feltöltésében. Apjához hasonlóan ő is művészeti pályára készült, és iskolai évei alatt többször is kipróbálta magát a különböző iskolaújságok szerkesztésében, majd rövid képregények és ponyvaborítók rajzolásából élt.

Még az iskolában ismerkedett meg a később Batmant megalkotó Bob Kane-nel, aki azt javasolta neki, hogy dolgozzon egy akkoriban induló, képregényeket közlő magazinnak. Eisner meg is fogadta a tanácsot. A lap megszűnése után az egyik szerkesztővel, Jerry Igerrel közösen alapítottak egy képregénykészítő stúdiót, ezzel pedig az elsők között voltak, akik képregénykiadásból éltek meg, ráadásul nem is rosszul.

A harmincas évek végén a képregény hatalmas üzlet kezdett lenni Amerikában, így a hétvégi lapok is igyekeztek felzárkózni: így vállalta el Eisner a The Spirit címen futó képregények írását, amelyek húsz amerikai hétvégi lap mellékleteként hetente ötmillió példányban jelentek meg. A The Spirit hasonló nevű főszereplője egy fiatal exrendőr, aki maszkot viselve harcol a bűnözés ellen a fiktív Central Cityben. 

Eisnert 1942-ben besorozták a hadseregbe, ahol habitusához és tehetségéhez illő munkát talált: olyan képregényeket gyártott, amelyek oktatóanyagként szolgáltak az ifjú bakák számára. (A rajzoló később is a Pentagon munkatársa maradt, a vietnami háború idején például a kezdetben gyakran bedöglő M16-os gépkarabély kezelését rajzok segítségével bemutató kiadványokat készített.)

 
Eisner rajza az 1946. október 10-i The Spirit címlapján
 Wikipédia
 

A The Spirit futott tovább, Eisner az általa összeállított tehetséges csapatra bízta a képregényt. 1945-ben aztán visszavette a teljes kreatív irányítást: stílusa a realizmus felől a rajzfilmesebb megoldások felé indult el. Sokak szerint amit a nyugati képregényekben az évszázad második felében csináltak, az az ő kísérletező darabjaiból származott. 

A The Spirit 1952-ben véget ért, de Eisner története koránt sem: ő alkotta meg például a „graphic novel”, avagy a rajzolt regény kifejezést 1978-as A Contract with God (Szerződés Istennel) című művével: ebben több, tematikusan összefüggő képregény jelent meg egy nagyobb, fűzött kötetben. Több könyvet írt aztán a képregényírás és -rajzolás művészetéről, valamint a New York-i School of Visual Arts tanára volt.

„Amikor meghalt, Will Eisner annyira tisztelt és becsült alak volt az egész világon, amennyire tisztelni és becsülni hagyta magát. Tanár és újító volt. Annyival mindenki előtt járt, hogy a világnak hatvan évébe telt, mire utolérte” – írta róla Neil Gaiman Kilátás az erkélyről című könyvében. 2005-ben hunyt el. Hatása valójában felmérhetetlen, a képregényes világ legnagyobb mesterei indultak el a nyomdokain, akik aztán rengeteg más művészre hatottak.