„Radek John, a Közügyek elnöke nem tartotta be a Polgári Demokratikus Párt (ODS), a TOP 09 és a Közügyek elnökeinek vasárnapi megegyezését. A Közügyek hétfőn egyoldalúan felmondta a koalíciós szerződést, az már fel van mondta, a keddi találkozónak semmi értelme” – mondta Necas.

Az ODS, a TOP 09 és a Közügyek elnökei vasárnap este egyeztek meg abban, hogy pénteki hatállyal felmondják a koalíciós szerződést. A részletekről a pártok vezetőinek keddi tanácskozásán kellett volna dönteni. A Közügyek azt is bejelentette, hogy „konstruktív ellenzékbe” vonul. Bár vasárnap a pártelnökök megegyeztek, hogy az április 11-ig elfogadott kormánydöntéseket a parlamentben továbbra is támogatni fogják, a Közügyek most azt mondja, hogy a megegyezések nem mindegyike fogadható el a párt számára, így mérlegelni fogják, mit támogatnak, s mit nem. Pillanatnyilag nem világos, hogy a Közügyek képviselői miként fognak voksolni a pénteki bizalmi szavazáson, amelyet az ODS elnökségének hétfő délutáni döntése értelmében a miniszterelnök fog kezdeményezni a képviselőházban.

Kétharmad az előre hozott választások mellet?
Kétharmad az előre hozott választások mellet?

Ha a kormány nem kapná meg a bizalmat, a miniszterelnök kezdeményezni fogja a képviselőház feloszlatását és idő előtti parlamenti választások kiírását úgy, hogy a választásokra már júniusban sor kerülhessen. A kormánykoalíció parlamenti többsége azután vált kérdésessé, hogy a múlt héten kettészakadt a legkisebb koalíciós párt, a Közügyek. Karolina Peake, a Közügyek első alelnöke, aki egyben a kormányfő helyettese is, kilépett a pártból, s bejelentette, hogy új politikai platformot alapít, amely támogatni fogja a kormányt.

Az ODS és a TOP 09 ezután bejelentette, hogy néhány napon belül felmondják a koalíciós szerződést a botrányokba keveredett Közügyekkel, s csak a Peake alakította platformmal fognak együttműködni. Peake hétfőig kapott időt arra, hogy legalább tíz támogatót szerezzen, ami feltétele az önálló parlamenti frakció megalakításának. Ez azonban csak részben sikerült. Peake hétfőn este közölte: platformjának nyolc tagja van, s hárman támogatást ígértek, ami szerinte azt jelenti, hogy a kormánykoalíciónak megvan a többsége.

Az ODS-nek és a TOP 09 pártnak ma együttesen 93 képviselője van a 200 tagú testületben. Egy internetes felmérés szerint a csehek kétharmada azt szeretné, ha a kormányválságot előre hozott választásokkal oldanák meg.

Václav Klaus cseh államfő még április elején úgy fogalmazott: „Senki sem várhatja el tőlem, hogy köztársasági elnökként örüljek annak, hogy a kormány bukása vagy egy újabb kormányválság fenyeget.”

Korábban még arról írtunk, hogy nagy valószínűséggel hivatalban marad a hárompárti cseh kormány, mert a gazdasági minisztereknek sikerült megállapodniuk a következő két év költségvetési intézkedéseiben, amelyek minden fél számára elfogadhatók. Az intézkedések célja, hogy jövőre a GDP 3 százaléka alá szorítsák a költségvetési hiányt. A tervek nem tetszenek az ellenzéknek és a szakszervezeteknek.

A Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) nem zárja ki, hogy a kommunisták segítségével alakít kormányt, ha megnyeri a következő parlamenti választást – írta csütörtökön a Lidové Noviny című konzervatív prágai napilap az ellenzéki párt vezetőit idézve. A szociáldemokraták egyébként hosszú hónapok óta magasan vezetik a pártok népszerűségi listáját Csehországban.

Beszámoltunk arról is, hogy a csehek mindössze 5 százaléka elégedett az ország belpolitikai helyzetével, míg az elégedetlenek aránya 73 százalékra emelkedett.


Kétharmaduk látja rossznak a gazdasági helyzetet

Kedden közzétett közvélemény-kutatási adatok szerint az embereknek mindössze 7 százaléka látja pozitívan a gazdaság jövőjét. A megkérdezettek 67 százaléka gondolja úgy, hogy a gazdaság rossz, illetve nagyon rossz helyzetben van. Ez 3 százalékponttal több, mint amennyit márciusban mértek. 2010 közepe óta ez a legrosszabb eredmény.

A közvélemény-kutatást április elején, a kormány megszorítócsomagja kapcsán kirobbant politikai válság elején végezték, 1048 ember megkérdezésével. A cseh statisztikai hivatal kedden közölte, hogy négyhavi folyamatos javulás után áprilisban az átfogó bizalmi index is romlott.

Áprilisban az index 86,6 ponton állt, szemben az előző havi 88 ponttal. Az előző év azonos időszakában ez a mutató 91,6 ponton volt. Az átfogó üzleti bizalmi index 89,5 pontra esett vissza a márciusi 91,2 pontról. Egyedül a fogyasztói bizalom alakulását jelző mutató emelkedett 72,3 pontra, azonban a növekedés csekély, mindössze 0,2 pont a márciusi adathoz képest.