A főváros elleni offenzíva kezdete egybeesett az ENSZ megfigyelőinek távozásával, akik dolgavégezetlenül hagyták el a hét végén az arab országot. Szíria más részein is folytak szerdán a harcok. A légierő az északi Aleppó lázadók kezén lévő negyedeit bombázta, a felkelők pedig azt állították, hogy ellenőrzésük alá vonták egy Irakkal határos régió egyik részét.

Háborús légkör van kialakulóban

A helyiek szerint a katonaság nem ágyúzta ilyen intenzíven a fővárost azóta, hogy múlt hónapban visszaszerezte fölötte az ellenőrzést. Egy helyi lakos szerint egész Damaszkusz rázkódik a tüzérségi támadások dörejétől. Egy ellenzéki aktivista azt mondta, hogy a felkelők – akik a hadsereg intenzív műveletei miatt a múlt hónapban elhagyták Damaszkuszt – kezdenek visszaszivárogni a fővárosba, Bassár el-Aszad elnök rezsimje pedig ágyúzással és helikopteres bombatámadásokkal reagál erre, vagyis „háborús légkör van kialakulóban” Damaszkuszban.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű, londoni székhelyű ellenzéki szervezet szerint több tucat polgári lakos vesztette életét a főváros melletti Moadamíja-as-Sámban, ahol a hadsereg a helyszínen végzett ki foglyokat. A települést több napig tartó ádáz harcok után kedden rohanta le a hadsereg.

Fotó: Europress/AFP


Civil áldozatok

Az OSDH szemtanúkra és helyi aktivistákra hivatkozó összesítése szerint kedden 198 ember – 127 polgári lakos, 20 felkelő és 51 katona – halt meg Szíriában, közülük 42-en a Damaszkusztól hat kilométerre nyugatra fekvő, kétszázezres Moadamíjában vesztették életüket. Az áldozatok száma az utóbbi helyen ennél is több lehet, mivel a katonák tüzet nyitottak egy gyászmenetre. Az OSDH szerint az északi Aleppóban 31 civil áldozata van a hadsereg tüzérségi támadásainak és a harcoknak, közöttük öt nő és ugyanennyi gyerek.

Harcok Libanonban is

A szíriai harcok következményeképpen Libanon északi nagyvárosában, Tripoliban is fegyveres összecsapások robbantak ki szunniták és alaviták között. Az előbbiek ellenségei az Aszad-rezsimnek, utóbbiak pedig támogatják, tekintettel arra hogy maga a szíriai államfő is közülük való. Kórházi források szerint az éjszaka tízre nőtt a halálos áldozatok száma, és száznál több a sebesült. Szemtanúk szerint szerdára virradóra kéttucatnyi detonáció rázta meg a várost, feltehetően rakétagránátok robbantak.

A Magyar Nemzet vezércikkei:

A háború vonzásában
(részlet): Másfél éve nemegyszer hallgathatták meg a védelmi, biztonságpolitikai témákkal foglalkozó újságírók a nyugati vezetők ígéretét, miszerint nem lesz beavatkozás Líbiában. Aztán – ahogy Oroszország félrenézett a Biztonsági Tanácsban – mégiscsak lett. A „lakosság védelmére” szóló humanitárius mandátumból végül széles körű intervenció bontakozott ki, s ha Kadhafi líbiai vezetőt nem is úgy sikerült eliminálni, ahogy a parasztot veszik le a sakktábláról (mintegy hét hónapig kitartott a rezsim), a lényeg az, hogy külső segítséggel rezsimváltás történt. Azóta ha a fősodrú médiumok immár elég magas ingerküszöbét Líbiával szemben meghaladja egy hír, megbizonyosodhatunk arról, hogy milyen szépen is virágzik a líbiai demokrácia a különböző fegyveres bandák uralta, egykor országnak nevezhető entitás helyén, az észak-afrikai homokban.

Szíriai hadszíntér
(részlet): Súlyos csapást szenvedett el tegnap a szíriai hatalom, amely eddig a legeredményesebben dacolt az arab tavasz fedőnevű geopolitikai folyamat feltartóztathatatlannak tűnő menetelésével. A nyugati hatalmak és Nyugat-barát térségi rezsimek által támogatott fegyveres csoportok öngyilkos terrortámadása megölte az ország vezetésének több tagját, köztük az ortodox keresztény védelmi minisztert, illetve helyettesét, aki nem mellékesen Bassár el-Aszad elnök sógora is. A merénylet azzá a lélektani fordulóponttá válhat, amelytől az út a rendszer és az ország összeomlásához vezet.

Vigyáznak a vegyi fegyverekre

„A kormány eddig kiválóan ellenőrizte a vegyi fegyvereket, és bár a kormányerőkhöz hihetetlen sok brutalitás köthető, a másik oldal legalább ennyire kegyetlen volt. A vegyi fegyverekről az amerikai elnök világosan megmondta, hogy ha átadják őket bárkinek – ami alatt a Hezbollahot kell érteni – akkor azzal kezdetét veheti az Egyesült Államok katonai beavatkozása. Tehát a szír kormányerő érdeke az, hogy szigorúan őrizze a vegyi fegyvereit. Az egy más kérdés, hogy ha a szíriai felső vezetés szétesik, ki fog rendelkezni a vegyi fegyverek felett” – elemezte a helyzetet Nógrádi György biztonságpolitikai elemző.

Holttesteket dobálnak a háztetőről

Közben a világhálón újabb amatőr videofelvételek jelentek meg, amelyeken feltételezhetően szíriai lázadók kegyetlenkednek. A YouTube videómegosztó portálra feltöltött három felvételből az egyiken holttesteket dobálnak le egy épület tetejéről, egy másikon elvágják egy ember torkát. A felvételeket feltehetően Aleppó környékén készítették, de nem lehet tudni, mikor. Az egyik videón az úttesten heverő holttestek látszanak, miközben egy csoport azt kiáltozza, hogy „Allahu akbar” (Allah a legnagyobb). A képeken látszik, amint három másik holttestet dobnak le egy tetőről a többi közé. A felvételen hallatszik, hogy a halottakat a Sabíha (kormánypárti civil ruhás félkatonai egységek) fegyvereseiként emlegetik.

Nem az első

Nem ez az első eset, hogy videó került fel az internetre a felkelők kegyetlenkedéseiről. Egy augusztus elején felkerült felvételen az látszik, ahogy kivégezték Bassár el-Aszad több hívét az ostromlott Aleppó városában.

Van rá bizonyíték

A foglyul ejtett katonák megkínzásával kapcsolatban az emberi jogi szervezetek, így az Amnesty International is úgy véli, hogy számos jogsértést követnek el a felkelők. „Elfognak embereket, láttunk bizonyítékokat, miként verik össze őket (…) és egyes esetekben végeznek is velük” – mondta korábban Donatella Rovera, a szervezet képviselője, aki hosszabb időt töltött kiküldetésben Szíriában.

A fegyveres lázadók több alkalommal vádolták már meg a kormányerőket azzal, hogy ők felelősek az öldöklésért. A közel-keleti országban készült videofelvételek azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A folyamatos vádaskodás itt is visszatérő dolog, hiszen a húlai mészárlás kapcsán is a kormányerőket vádolták, később azonban az ENSZ is megállapította, hogy feltehetően ellenzéki milicisták követték el a gyilkosságokat.

Fotó: Europress/AFP


Könnyűfegyvereket használhattak

Irán egyre jobban támogatja a szíriai hatalmat, egyebek között segít Damaszkusznak létrehozni és kiképezni egy milíciát a felkelők elleni harcra – hívták fel a figyelmet kedden amerikai védelmi tisztségviselők. Martin Dempsey, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke tudósítóknak nyilatkozva elmondta: a szíriai vezetés az új milícia révén csökkenteni akarja a rezsimet támogató többi erőre nehezedő, 18 hónap óta folyamatos nyomást. „Bármely hadsereg kimerülne ilyen hosszú idő alatt” – mondta. Bár úgy tűnik, a felkelőknek sikerült lelőniük a légierő egy harci gépét, semmi nem utal arra, hogy nehézfegyvereik vagy föld–levegő rakétáik volnának, így feltehetőleg könnyűfegyverekkel lőtték le a MiG-et – mondta Dempsey, hozzátéve: valószínűleg nem műszaki hiba okozta a gép lezuhanását, amint azt Damaszkusz állítja.

Emberek a lövedék útjában

A The Sunday Times korábban arról adott hírt, hogy Aleppó sűrűn lakott negyedeiben kialakított hadállásaiknál a szíriai felkelők pajzsként használják a civil lakosságot. A civilek mellett a Sabíha milícia falhoz térdepeltetett, legéppuskázott tagjairól is érkeztek beszámolók. Nagy megbotránkozást keltett, ahogy a Sabíha helyi vezetőjét fiával és három másik rokonával együtt kivégezték, és erről filmfelvételt is készítettek.

Keresztényeket mészároltak

Augusztus 7-én az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja azt közölte: a kormány ellen harcoló erők lemészároltak 16 embert Homsz környékén egy vendégházban, amely egy elektromos társaság alkalmazottainak családtagjai számára volt fenntartva. Az áldozatok között alaviták, keresztények és szunniták egyaránt voltak. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint a szíriai helyzet már az emberiesség elleni bűntett fogalma felé közelít.

Szíria demokratikus lehet a maga módján – véli a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter . A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára nem sok reményt lát Bassár el-Aszad rendszerének fennmaradására, s rámutat, a közel-keleti ország útja a demokrácia felé egyáltalán nem egyenes, de nem is feltétlenül ezt várják el tőle.

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik a Reuters által készített fotó is, amelyen egy lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik.

Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.