A miniszterelnök úgy fogalmazott a BFM-TV-nek és az RMC rádiónak nyilatkozva, hogy pártolja annak az átmeneti európai uniós szabályozásnak az „evolúcióját”, amely 2013 végégig korlátozza a román és a bolgár állampolgárok munkavállalását az EU-tagállamokban. Ezeket a korlátozásokat a kormányok nemzeti hatáskörben feloldhatják.

A tervezett lépéssel elsősorban azoknak a zömmel Romániából és Bulgáriából érkezett romáknak a helyzetén akarnak javítani, akiknek táborait idén nyáron is felszámolták Franciaországban. A francia hatóságok eljárása óriási felháborodást váltott ki, és emiatt az Európai Bizottság, ugyanúgy mint 2010-ben, megfigyelés alá helyezte az országot.

Az Európai Bizottság illetékese kijelentette a Le Soir című francia nyelvű brüsszeli napilapnak adott interjúban, hogy Brüsszel konkrét intézkedéseket és pénzügyi tervet vár a francia kormánytól. Ilyen konkrét lépés lehetne, hogy Franciaország beengedi a munkaerőpiacára a román és a bolgár állampolgárokat – mondta Viviane Reding.

Kitelepítések

Két évvel ezelőtt, még Nicolas Sarkozy regnálása alatt kezdődött az illegális telepek elleni nagyszabású küzdelem, amelyről meglehetősen elmarasztaló hangnemben nyilatkozott az ENSZ Fajidiszkrimináció-ellenes Bizottsága. Azóta számos romatelepet ürítettek ki szerte Franciaországban. Nem ők voltak azonban az elsők az unióban: Milánó környékén 2008-ban már igyekeztek felszámolni az ilyen ideiglenes „településeket” a helyi városvezetés által jóváhagyott akciók során. Sarkozy idején Franciaországból jórészt Bulgáriába és Romániába toloncoltak haza roma bevándorlókat.

Az igazságügyi biztos hozzátette, a romák eltávolítása rövidlátó politika, nincs tartós hatása. Megemlítette az interjúban, hogy az EU regionális pénzügyi alapjaiból 470 ezer eurót folyósítottak Franciaországnak a beilleszkedést segítő fejlesztési programokra olyan nagyvárosokban, mint Lille és Lyon. „Lássuk ennek a gyümölcseit!” – mondta a biztos.

A francia kormányfő megvédte Manuel Valls belügyminisztert, akit különösen élesen bíráltak a roma táborok felszámolásáért. „Figyelembe kell venni a realitást. A roma telepek egyre nőttek, tarthatatlan állapotokat teremtve. Végre kellett hajtani a táborok kiürítésére vonatkozó bírósági döntést; egyértelmű, ugyanakkor emberi döntést kellett találnunk” – jelentette ki. A francia miniszterelnök szerdán tanácskozott minisztereivel a cigányügyről, és roma szervezetek képviselőivel is tárgyal.

Ezt megelőzően a budapesti székhelyű Európai Roma Jogok Központja (ERRC) közleményben emlékeztetett, hogy Francois Hollande elnök a választási kampányban azt ígérte, véget vet a kilakoltatások és kiutasítások gyakorlatának, ennek ellenére „2012-ben eddig csaknem 4200 romát lakoltattak ki vagy utasítottak ki Franciaországból, és 350 kiutasítási végzést kézbesítettek”.

A civil szervezet fölszólította a francia hatóságokat, gondoskodjanak arról, hogy egy roma se váljon hajléktalanná kilakoltatás következtében, és tartózkodjanak cigányság csoportos kiutasításától.