„Valami nem stimmel, nem elég embert citálnak bíróság elé. Mindössze annyi biztos, hogy ez egy virágzó üzletág” – nyilatkozta az EUobserver című brüsszeli hírportálnak Michèle Coninsx, a szervezet megválasztott elnöke. A határokon átnyúló és szervezett formában elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a nemzeti igazságügyi hatóságokkal együttműködő Eurojust azt szeretné elérni, hogy a tagállamok több esetben forduljanak a szervezethez. A Eurojust 2009-ben 74 bejegyzett esettel foglalkozott, 2004-ben ez a szám még csak 19 volt.

Az ENSZ becslései szerint az emberkereskedelem jelenleg világszerte 32 milliárd eurót tesz ki; Európában az összbevételt nem lehet pontosan meghatározni, ám tisztségviselők szerint a szóban forgó bűncselekmények számának megugrása a hatalmas profittal függ össze. Jelzésértékű volt például az emberkereskedelem élénk növekedése Bulgária és Románia 2007-es uniós csatlakozásakor. A Nyugat-Európában létező, például hollandiai központú szervezett bűnözői csoportok kihasználták a lehetőséget, hogy a szegény és nincstelen lányokat állás ígéretével csábítsák el ezekből az országokból.

Az MNO és a Magyar Nemzet is cikkezett arról a kanadai magyar bandáról, amely emberkereskedelemmel – elsősorban csicskázatással – foglalkozott, és akik miatt komoly diplomáciai csörte alakult ki Magyarország és Kanada között.

Az emberkereskedelem elleni harcért felelős holland nemzeti ügyész szerint a szóban forgó csoportok főként Magyarországból, Romániából, Bulgáriából és Nigériából „merítenek”. A magyarok többsége szexrabszolgaként és prostituáltként végzi, másokat napszámosként vagy háztartási dolgozóként zsákmányolnak ki.

Amszterdam híres vörös lámpás negyedeiben mintegy 300 prostituált dolgozik. A holland ügyész szerint a kliensenként 50 eurót bezsebelő nők többé-kevésbé áldozatok, mivel amikor néhány hónap után távozni próbálnak, erővel marasztalják őket.

Az Európai Bizottság emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoportja 2010-ben megállapította: a tagállamok nem vizsgálják ki ezeket az eseteket, mivel más bűncselekményeket könnyebb, olcsóbb és célszerűbb üldözni.

A Eurojust, az Európa Tanács és a bizottság új javaslatot tesz az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos stratégiára, amelynek megalkotásában mintegy 70 nemzeti igazságügyi és bűnüldöző hatóság vesz részt Európa-szerte.

Jurij Fedotov, az ENSZ kábítószer- és bűnügyi hivatalának vezetője április elején irdatlanul nagy kihívásnak minősítette a rabszolga-kereskedők elleni küzdelmet. „Ezek a bűnözők évi 32 milliárd dolláros hasznot húznak évente a tevékenységükből. Az áldozatok kétharmada nő, és száz közül átlagosan csak egyet sikerül megmenteni” – mondta.