A 2010-ben elfogadott arizonai bevándorlásügyi törvény egyebek között felhatalmazta a helyi rendőröket, hogy különösebb indok nélkül megállítsák és állampolgárságuk igazolására szólítsák fel az általuk illegális bevándorlónak vélt személyeket.

A kormányzat által az Obama-elnökség legfontosabb vívmányának tekintett egészségügyi reformtörvény mellett az arizonai bevándorlási és idegenrendészeti szabályozás olyan ügy az Egyesült Államok legfelsőbb bírói testülete előtt, amelynek kimenetele várhatóan erős hatást gyakorol majd a politikai közhangulatra az idei választási évben.

A legfelsőbb bíróságnak ezúttal is a szövetségi és a tagállami jogkörök szétválasztásának ügyében kell döntenie; az amerikai igazságügyi minisztérium álláspontja szerint bevándorlási ügyekben a szabályozás joga a szövetségi kormányt illeti meg.

Az öt konzervatív és négy liberális bíróból álló testület tagjainak többsége – a feltett kérdéseik és megjegyzéseik irányultságából legalábbis erre lehetett következtetni – megértését fejezte ki Arizonának a törvénytelen bevándorlással szembeni fellépésével kapcsolatban. Ezzel mintegy kétségbe vonták az Obama-kormány álláspontját. Az arizonai törvény ügyét csak 8 bíró tárgyalja, mivel Elena Kagan, aki korábban a jelenlegi kormány főállamügyész-helyettese volt, visszavonult a pertől.

Anthony Kennedy bíró, akinek állásfoglalása gyakran volt perdöntő, aggodalmát fejezte ki az arizonai gazdasági és társadalmi feszültségek miatt, amelyek oka részben az, hogy a szövetségi hatóságok nem tartatták be kellő szigorral a bevándorlásra vonatkozó jogszabályokat. A többség álláspontja a jelek szerint az, hogy a tagállamoknak is jogukban áll elriasztani a törvénytelen bevándorlókat az amerikai területre való belépéstől és az ott-tartózkodástól.

A legfelsőbb bíróság tavaly decemberben jelentette be, hogy tárgyalni fogja az arizonai bevándorlási törvény ügyét, miután az Obama-kormány a szövetségi jogkörök megsértésére hivatkozva bíróságon megtámadta és felfüggeszttette több rendelkezését. Egyebek között azokat, amelyek kitoloncolással sújtandó bűncselekménynek minősítik az országban való illegális tartózkodást és munkavállalást, valamint előírják az amerikai állampolgársággal nem rendelkezők számára, hogy mindig tartsák maguknál a személyazonosságukat igazoló okmányokat.

A legfelső bírói testület várhatóan mind az egészségügyi, mind az arizonai bevándorlási törvény ügyében júniusban hirdet ítéletet. Ha az utóbbi perben a bíróság tagjainak álláspontja 4:4 arányban oszlik meg, az alsóbb szintű ítélet marad érvényben, amely törvénytelennek ítélte a vitatott rendelkezéseket.

A 6,6 milliós, Mexikóval határos Arizonában a lakosság mintegy egyharmada az Egyesült Államokon kívül született, és az ott élő törvénytelen bevándorlók számát mintegy 400 ezerre becsülik. Az arizonai kormányzat szerint Washington többnyire figyelmen kívül hagyta a pótlólagos forrásokra vonatkozó kéréseit, és a vitatott törvény összhangban áll a szövetségi célkitűzésekkel.

Az ügyben Mexikó és 17 másik ország is folyamodványt intézett az amerikai legfelsőbb bírósághoz, amelyben rámutattak, hogy a szövetségi hatásköröknek az egyes tagállamokhoz való delegálása feszültségeket okozhat a Washingtonnal fennálló kétoldalú viszonyukban.

Az Egyesült Államok legalább 36 államában terjesztettek be olyan törvénytervezeteket, amelyeknek rendelkezései, részben legalábbis, emlékeztetnek az arizonai jogszabályra. Arizonán kívül ötben el is fogadják őket.