A nyugat-balkáni bővítés csak púp az unió hátán

Albert Enikő (Brüsszel)

2017. március 8., szerda 15:06, frissítve: szerda 20:11

„Az Európai Unió ajtaja nyitva áll előttetek, azt szeretnénk, ha belépnétek rajta!” – hangoztatta Federica Mogherini, mikor az elmúlt héten végiglátogatta a nyugat-balkáni államokat, Bosznia Hercegovinát, Macedóniát, Montenegrót, Szerbiát, Albániát és Koszovót. Hétfőn az unió külügyminiszterei is megtárgyalták a nyugat-balkáni bővítés kérdését, sőt a csütörtökön kezdődő Európai Tanácsi csúcs is napirendjére tűzi a témát. „A felzárkózás jól halad, Brüsszel kész segíteni a közös kihívások – mint az ember- és drogcsempészet, radikalizálódás, terrorizmus – leküzdésében, Európa a Balkánnal lesz teljes” – írják.

Hangzatos jelszavakban az utóbbi időben nincs hiány, más kérdés, mennyire gondolják komolyan Brüsszelben a bővítésre vonatkozó ígéreteket. Holott a története legnagyobb válságát élő uniónak egy balkáni bővítés hiányzik a legkevésbé. A brexit, a formálódó több sebességes Európa nagy kérdései mellett az erősödő populista pártok is a bővítés ellen hatnak. Igaz, munícióért nem kell messzire menniük. Decemberben erre kiváló lehetőség mutatkozott az Európai Parlamentben, ahol a költségvetési ellenőrző bizottság megállapította, a hivatalosan is tagjelölt Montenegrónak korrupció leküzdésére és informatikai fejlesztésekre juttatott 640 ezer euró nyomtalanul eltűnt. Miként a környezetvédelmi adatgyűjtésre adott 180 ezer euró is.

 

A bővítés ismételt napirendre vételének brüsszeli forrásaink szerint komoly indoka van: az orosz befolyás erősödése. Miközben az EU saját gondjaival volt elfoglalva és figyelmen kívül hagyta a nyugat-balkáni folyamatokat, Putyin nem tétovázott. Ráadásul Jean-Claude Juncker bizottsági elnök megválasztásakor leszögezte, hivatali ideje alatt bizonyosan nem bővül az unió, ez sem erősítette a balkániak bizalmát. „Különösen fontos megszólítani a régió lakosságát, hogy jobban kommunikálni lehessen azokat az előnyöket, amelyeket az európai integráció nyújthat” – állapították meg hétfőn az EU-s külügyminiszterek. Hogy ezzel nem késtek-e el, kérdéses. Az orosz propaganda ugyanis működik, különösen a szintén uniós tagjelölt országban, Szerbiában.

A „szláv testvériség” népszerű hívószó Belgrádban, Koszovó függetlenségének tagadása, a jugoszláv háború idején tanúsított megértés, illetve a Krím miatti szankciók elutasítása mind közös platformra hozzák Szerbiát és Oroszországot. Olyannyira, hogy miközben Szerbia a 2020-as EU-s csatlakozást tűzte célul, az oroszokkal való gazdasági kapcsolatok megerősítéséről tárgyal, sőt Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter legutóbbi belgrádi látogatásakor az Eurázsiai Gazdasági Unió keretében való szabadkereskedelmi együttműködésre is ajánlatot tett. Információink szerint Brüsszel például komolyan kifogásolja, hogy Belgrád kül-és biztonságpolitikai felzárkózása láthatóan vontatottan halad. De számos kérdést felvet a macedón választások nyomán kiéleződött etnikai feszültség („albán kártya”) és a Boszniában érezhető egyre erősebb arab befolyás is. A vészcsengő megszólalt, az EU igyekszik megerősíteni pozícióit a régióban, nem utolsósorban a migráció kezelésében nyújtott balkáni segítségnyújtás ellentételezéseként, a további hatékony együttműködés érdekében is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.08.