Képviselők egy csoportja, köztük az MSZP EP-delegációjának három tagja (Tabajdi Csaba, Göncz Kinga és Gurmai Zita) az írásbeli kérdésben azt jelezte a biztosnak, hogy a közelmúltban lépett hatályba a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény, és ez szerintük „kívül hagyja a 2000/78/EK irányelvben előírt fontos, törvényes és igazolt alkalmazási feltételek kritériumát”, valamint a kivételek körét kiterjeszti a valláson és meggyőződésen kívüli területekre is, ami szerintük ellentétes az irányelvvel.

Az interneten is olvasható válaszban Reding megerősítette: a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló irányelv tiltja a valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést a foglalkoztatás és a munkavégzés során. Hozzátette: a jogszabály egyik cikke „különleges esetekben korlátozott eltéréseket biztosít”, amelyeket az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint „megszorítóan kell értelmezni”.

Néhány pontja problematikus

Ismert, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő Európa Tanács égisze alatt tevékenykedő független jogi szakértői testület, a Velencei Bizottság március végén hozta nyilvánosságra állásfoglalását a bírósági reformról és az egyházügyi törvényről. Szerintük az egyházügyi törvény összességében a vallásszabadság liberális és nagyvonalú keretét alkotja meg, de néhány pontja problematikus, és nem tesz eleget a nemzetközi elvárásoknak. Az állásfoglalásban az áll, a törvény túlzó, valamint önkényes kritériumokat támaszt az egyházként való elismeréshez.