De hogy  mekkora jelentősége is van, illetve lehet a jövőben Albániának a magyar nemzetgazdaság számára, ennek próbáltunk utánajárni. A HITA-tól kapott tájékoztatás szerint a magyar–albán áruforgalom összértéke mindig is rendkívül szerény volt. A kétoldalú áruforgalomban jelentős magyar aktívum tapasztalható: kivitelünk közel ötvenszerese volt a behozatalunknak 2010-ben. Főbb exporttermékeink: híradástechnikai készülékek, gyógyszer, gyógyszerészeti termékek, közúti jármű, állati és növényi eredetű zsírok, olajok, élelmiszerek (vágott baromfi és más húsipari készítmények), valamint gabona és gabonakészítmények. Minimális értékű importunk mintegy nyolcvan százaléka a feldolgozott termékek árufőcsoportból kerül ki.

Magyarországi közvetlen tőkebefektető nincsen jelen Albániában. A magyar befektetők egyelőre annak ellenére távol maradnak, hogy az albániai üzleti környezet érezhetően javult az elmúlt években. A magyar gazdaságot a balkáni országban mindössze néhány cég képviseli.

Fizetőképesség és üzleti morál
Albániában a történelmi múltnak köszönhetően az angol nyelv ismerete nem általános, a beszélt idegen nyelvek az olasz és a görög. De nem ez a gazdasági kapcsolatok kicsinységének fő oka, sokkal inkább a részben jogos félelem az ottani üzleti morállal, illetve megbízhatósággal kapcsolatban. Déli mentalitásuknak köszönhetően az albánok általában pontatlanok, késnek a találkozókról, ami ott természetes. Nagy jelentősége van a személyes kapcsolatoknak. A most Albániára jellemző robbanásszerű fejlődés csak néhány évvel ezelőtt kezdődött. Ma multinacionális cégek igen kis számban vannak jelen az albán piacon. A magyarok helyi megítélése Nyugat-Európával egyenértékű. Mivel az albán gazdaságban nem az árutermelés, hanem a kereskedelem dominál, az ország fogyasztási cikkekre és termelőeszközökre vonatkozó igényének 75 százalékát csak importból képes fedezni. A mai világban talán meglepő dolog, de szinte minden késztermékből hiány van, holott fizetőképes kereslet lenne rájuk. Ennek következtében elmondható, hogy Albánia nyitott piac a magyar termékek számára, és már egész kis befektetéssel jól jövedelmező üzletet lehet felépíteni – akár Magyarországon, vagy Nyugat-Európában már „lefutott” termékekkel is – állítja a HITA szakreferense. Az albán építőipar egyike az ország leggyorsabban fejlődő szektorának, amely az elmúlt 6-7 évben a teljes GDP 8 százalékát tette ki. Ez azt is jelenti, hogy a magyar  építőipari gép export, illetve az építőiparral kapcsolatos bármilyen fő- vagy alvállalkozói tevékenység révén adott a lehetőség az albániai aktivitás megkezdésére, vagy bővítésére. Az albán úthálózat minősége enyhén szólva elmarad a nyugati elvárásoktól, bár Koszovó irányába már több mint 50 kilométer autópálya épült meg. De éppen ez az elmaradottság teszi létfontosságúvá a számukra, hogy jelentős további közlekedési beruházások valósuljanak meg.

Vegyél albán vállalatot!
Az, hogy tárt karokkal várják a tőkét, persze nem csak az építőipari ágazatra igaz. Albániában valamennyi gazdasági szektor nyitott a külföldi befektetők előtt. A pénzügyi szektor privatizációja ugyan már befejeződött, de egyéb területeken is tervezik a folyamat elindítását. A privatizációs kiírás függvényében a befektető akár százszázalékos részesedést is szerezhet az adott cégben. Az elkövetkező időszakban indul a bányászati, az olaj- és gázipar és a szállítás privatizációja. Albánia magánosítani készül energiaelosztó hálózatát, olajfinomítóját és a még állami kézen lévő vállalati részvényeket, ezek kedvező befektetések lehetnek a magyar vállalatok részére is.
Kérdés, hogy van-e valamilyen versenyelőnyünk Albániában, amit érdemes lenne kihasználni. A szakértő szerint egyfajta versenyelőnyt jelenthet, hogy nagy külföldi befektetők, multinacionális cégek csak igen kis számban vannak jelen Albániában, így nem kell tőkeerős „mamutokkal” megmérkőzni a piacon. Ki kellene használni továbbá a késztermékek hiányát, aminek eredményeképpen szinte bármilyen magyar termékkel be lehet törni az albán piacra.