„Minden civil lépjen sztrájkba 8 órakor! Nincs munka, nincs iskola, nincs vásárlás! Mindenki ki a utcára!” Az Occupy Wall Street mozgalom tette közzé ezt a felhívást hétfőn este, így kívánván megünnepelni május elsejét. A közterület-foglalásnál és a transzparensek Guy Fawkes-maszkban való lobogtatásán azonban néhány városban most túlmentek.

Feketében randalírozók

Seattle-ben, ahol 1999-ben, a G8-as találkozó alkalmából is összecsaptak a tüntetők a rohamrendőrökkel, most sem elégedtek meg a jelszavak skandálásával: voltak boltok, amelyek tulajdonosai inkább szó szerint lehúzták a rolót a tervezettnél korábban, mielőtt úgy jártak volna, mint riválisaik. Azokat ugyanis szétverték, a bíróság épületét pedig festékpatronokkal lőtték. A rendőrök könnygázzal próbálták elejét venni a vandalizmus elharapódzásának, de nehéz dolguk volt: közleményük szerint a fekete öltözéküknek köszönhetően könnyen el tudtak vegyülni és megkülönböztetni sem nagyon tudták őket egymástól. Seattle első embere a rendőrség számára még a fegyverhasználatot is megengedhetővé tette a rendteremtés érdekében.

Könnygázra Oaklandben, San Francisco „fenegyereknegyedében” is volt szükség. A mozgalom tagjai itt a város jelképének számító Golden Gate hidat akarták elfoglalni, de ettől később elálltak. Helyette a közeli öbölben állítottak meg néhány kompot, de a pite a belvárosban melegedett be igazán: ezt egy közvetítő kocsi, egy rendőrautó bánta, kilenc tüntetőt állítottak elő. Az erőszaktól a helyi Occupy-szervező azonban elhatárolódott: azt nyilatkozta, hogy nem tudja, kik kezdték el békés felvonulásukból kiválva betörni az autók szélvédőit. Los Angelesben a városvezetés előre gondolkodott: százával állították készenlétbe a rendőröket, és egészen addig ünnepi is volt a majális hangulata, amíg a egyik rendőrnőt fejbe nem dobták egy gördeszkával.

Az elhatárolódást Clevelandben is be kellett vetnie a mozgalomnak, miután öt anarchistát őrizetbe vettek, akik egy négysávos hidat akartak felrobbantani. Ezért a „város iránt érzett tiszteletükből el is álltak a demonstrációtól”. New Yorkban egy szervező pedig arról beszélt a BBC tudósítása szerint, hogy megváltozott a tüntetések hangulata, leírásként a nosztalgikus szót használta. Annyiban igaza volt, hogy itt sem zártak le hidakat, de mások azért belendültek, igaz, nem tudni, hogy ők a mozgalom nevében és/vagy tagjaként tevékenykedtek: fehér port küldtek Michael Bloombergnek, a város polgármesterének.

Az Occupy Wall Street mozgalom tavaly szeptember 17-én alakult meg a New York-i Zuccotti Parkban, példájukat hamarosan az egész Egyesült Államokban, majd világszerte követték. Hirdetik, hogy ők abba a bizonyos 99 százalékba tartoznak, akik nem „zsákmányolják ki” a dolgozókat a szabadpiac nevében.„Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy felszámoljuk a társadalom legfelső egy százalékát képviselő Wall Street-i bankárok kizsákmányoló tevékenységét; mindaddig, amíg karácsonyi bónuszaikat a dolgozó családok otthonainak elcsalásából szerzik, addig ők lesznek az emberiség első számú ellenségei” – mondta a Magyar Nemzetnek Mark Bray szóvivő. A mozgalmat támogatja és megérti Soros György milliárdos is.


Nem lesz Tea Party vs. Occupy-meccs

A BBC tudósítója felveti, kétséges, hogy a május elsejei akciók után miként szerezheti vissza a mozgalom a népszerűségét. Mi Szabó László Zoltán Amerika-szakértőt kérdeztük erről, aki a MNO-nak elmondta: ugyan várható volt, hogy az erőszak is megjelenik majd a foglalók megmozdulása környékén, de nehéz megmondani szerinte, hogy ezzel partvonalra kerülnek-e a demonstrálók. Úgy látja, hogy a konzervatívok azon tézisük bizonyítékaként fogják majd emlegetni az eseményeket, hogy a liberalizmus ide vezet: anarchiába. Ugyanakkor megjegyzi, nagyon nem valószínű, hogy a republikánusok „utcai ága”, a Tea Party felveszi velük a kesztyűt: „az ő szempontjukból a kör négyszögesítése lenne a törvény és rend szellemének megsértése”. Ráadásul Szabó kifejtette azt is, hogy a nyeregben lévő mérsékelt republikánus elnökjelölt, Mitt Romney sikerei óta ők is lecsillapodtak és fegyelmezetten beálltak mögé.

Hozzáteszi viszont, hogy a demokraták számos szavazója együtt érez a kiszolgáltatott 99 százalékkal, ezért ők elnézők lesznek velük. Példaként azt a februári esetet hozza fel, amikor a bostoni polgármester kifejtette, hogy sok mindenben egyetért a letartóztatott tüntetőkkel, de hát a törvényt be kell tartatnia neki is. Szabó kifejtette azt is, hogy alapvetően abban különböznek a keddi amerikai események a tavalyi londoni zavargásoktól, hogy Nagy-Britanniában alapvetően az alsóbb osztályok képviselői, a munkanélküliek támadták meg a boltokat. Ezzel szemben a Guy Fawkes álarca mögé bújók között találunk „amerikai értelemben vett liberális értelmiségieket is”, mivel ott egy szélesebb összefogás valósult meg.

A hatvanas évek végi hippimozgalomtól pedig úgy különbözteti meg Szabó az Occupyt, hogy a virággyerekek passzív ellenállásában és a fogyasztói társadalom elutasításában még gondolati szinten sem volt meg az erőszak, ezzel szemben ma azt harsogják New York és San Francisco utcáin, ha szükséges, akkor rá kell kényszeríteni a bankrendszert arra, hogy humánusabb legyen. Párhuzamként a naivitást említi, hiszen ma már világos, hogy ez ugyanúgy elképzelhetetlen, mint megvalósítani a „Szeretkezz, ne háborúzz!” ideáját.