A karlsruhei testülethez az ellenzéki Zöldek fordultak, kifogásolva hogy a kormány nem avatta be a törvényhozás alsóházát (Bundestag) az állandó euróövezeti mentőalapról szóló tárgyalásokba. A konzervatív–liberális koalíció ezzel megszegte az alkotmány vonatkozó előírását, amely szerint a kormánynak be kell vonnia a törvényhozást az EU-t érintő szerződések megalkotásába – érveltek a Zöldek.

Az ítéletnek nincsen közvetlen hatása az ESM-ről szóló törvényjavaslat sorsára. A jogszabálytervezetet kétharmados többséggel kell elfogadni, a kormány így az ellenzék támogatására szorul. A kormány álláspontja szerint az ESM-ről szóló szerződés szuverén államok nemzetközi jogi megállapodása, nem pedig az EU egészét érintő ügy, ezért nem vonatkozik rá az alkotmány előírása.

Az alkotmánybíróság a Zöldek érveit fogadta el, és ítéletében kimondta: a szerződés ugyan valóban államközi jellegű, de új jogosítványokkal ruház fel uniós intézményeket, köztük az Európai Bíróságot, ezért az uniós szerződések közé tartozik. A kormánynak az ilyen megállapodások kidolgozása során a tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában tájékoztatni kell a Bundestagot és betekintést kell engedni a vonatkozó iratokba, hogy a törvényhozás „hatékonyan befolyásolhassa” a kormányzati politikát.

Az MNO beszámolt róla, hogy az euróövezeti mentőalapoknak már nincs pénzük egy nagyobb tagország megsegítésére – így vélekednek a kereskedelmi bankok, miután az euróövezet június 9-én elvi szinten döntött Spanyolország megsegítéséről 100 milliárd euró erejéig. Bővebben>>>