Victor Ponta szerint a Bukaresti Tudományegyetem etikai bizottsága politikai döntést hozott, amikor plágiumnak minősítette doktori disszertációját – közölte pénteken a Mediafax hírügynökség a kormányfő aznapi nyilatkozatát idézve.

„A törvény szerint egyedül a tudományos kutatást felügyelő hatóság Országos Etikai Tanácsa (CNE) illetékes az ügyben és ők csütörtökön végleges határozatban kimondták, hogy a dolgozat nem plágium. Ez a mai döntés egyértelműen politikai döntés, ez abból is látszik, hogy egyszer sem idéztek be, hogy kifejthessem álláspontomat” - jelentette ki Ponta.

A miniszterelnök másfél órával az egyetem etikai bizottságának bejelentése után rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, de azon egyetlen szót sem ejtett a plágium-ügyről és újságírói kérdésekre sem válaszolt.


Az etikai bizottság szerint Ponta hosszú szövegrészeket vett át más szerzőktől, amelyeket sajátjaiként tálalt dolgozatában, nem használt idézőjeleket, nem jelölte meg az átvételeket. Ponta ezzel megsértette a tudományos kutatásban érvényes erkölcsi szabályokat, amelyek nem 2003 óta születtek, hanem évszázadok óta közismertek – szögezte le Popescu.

Mircea Dumitru, a Bukaresti Tudományegyetem rektora közölte: jövő héten a tanintézmény szenátusa rendkívüli ülésen elemzi, szükségesek-e adminisztratív lépések is az ügyben. Hozzátette, a doktori címet az egyetem adja ki és vonhatja vissza, de mindkét esetben az oktatási minisztérium jóváhagyására van szükség.

„A Bukaresti Tudományegyetem az akadémiai feddhetetlenség és az intézmény tudományos hírnevének védelmében, az egyetemi autonómia jegyében hivatalból indított etikai vizsgálatot" – magyarázta a rektor.

Évszázados erkölcsi szabályok

Az etikai bizottság elnöke nemcsak a testület következtetését, hanem érveit is ismertette a pénteki sajtóértekezleten. Popescu kifejtette: a testület a doktori dolgozat formai, nem tartalmi elemeit tanulmányozta. „Bármilyen tanult ember meg tudja állapítani, ha egy szöveget más szerzőktől másolnak, anélkül, hogy a forrást idézzék. Azt nevezzük plágiumnak, amikor egy szöveget formai elemeivel együtt lemásolnak, az erre vonatkozó etikai szabályok betartása nélkül. Egyesek szerint nem méltányos egy 2003-as dolgozatot a 2012-es normák szerint megítélni. De azok az erkölcsi szabályok, amelyek alapján a bizottság mérlegelt, már 230 éve léteznek. A viselkedési szabályokat is gyerekként, otthon tanulja az ember, ezeket sem szabályozzák törvények, de attól még elvárható, hogy egy jól nevelt ember betartsa őket" – magyarázta Popescu.

A sajtóértekezleten felmerült, hogy az oktatási minisztériumnak alárendelt Országos Etikai Tanács (CNE) korábban arra figyelmeztette az egyetemet: a magas rangú közhivatalnokok feddhetetlenségével kapcsolatos kételyek esetében csak a CNE illetékes állást foglalni, tehát az egyetem etikai bizottsága nem illetékes a miniszterelnök ügyében. Popescu erre azt mondta, hogy az etikai bizottság nem a mostani kormányfő, hanem korábbi doktorandusza erkölcsi vétségét marasztalta el. A CNE viszont csütörtökön határozatban mondta ki, hogy a miniszterelnök doktori disszertációja nem minősíthető plágiumnak.

Popescu rámutatott, hogy Ponta dolgozatában hosszú (15 és 12 oldalas), idézőjel nélkül átvett, összefüggő szövegrészek találhatók, amelyeket három másik szerzőtől másolt. „Olyan részek is vannak, ahol Ponta felváltva vesz át szövegrészeket két szerzőtől a másolás nyomainak eltüntetése érdekében, de éppen ebből látszik, hogy szándékos plágiumról van szó. Nincs olyan doktori dolgozat, amelynek a bibliográfiája 40 forrást jelöl meg és alig 16 lábjegyzetet tartalmaz. Amikor egy doktorandusz ilyesmivel jön hozzám, én visszaküldöm, hogy még dolgozzon rajta" – mondta Popescu.

Két testület szerint is plagizált

Június végén az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) is arra a következtetésre jutott, hogy Ponta plagizált. A testületben több akadémikus, köztük a Román Tudományos Akadémia elnöke foglalt helyet. A CNATDCU-t azonban az ülés megkezdése után, de még a döntés közzététele előtt miniszteri rendelettel átszervezték, határozatát pedig semmisnek nyilvánították.

Az Európai Bizottság szerdai ülését követően élesen bíráló hangvételű jelentést adott ki az igazságügyi reformok romániai állásáról. A testület elítélte a román kormány szisztematikus lépéseit a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége ellen, sürgetve a problémák mielőbbi orvoslását. Nyilatkozatában Barroso úgy fogalmazott, hogy az elmúlt időszak romániai fejleményei miatt „megingott a bizalom”.

Kiegyensúlyozottnak nevezte Victor Ponta miniszterelnök az Európai Bizottságnak a román igazságszolgáltatás helyzetéről szóló jelentését, amelyből – mint hangsúlyozta – Bukarestnek le kell vonnia a szükséges következtetéseket.

A Bukaresti Tudományegyetem etikai bizottságának pénteki döntésével most már két testület jutott arra a következtetésre, hogy a miniszterelnök disszertációja plágium, és egy olyan testület volt, amely szerint a dolgozat betartotta a 2003-ban érvényes szabályokat. A román hírtelevíziók rámutattak, míg a Pontát elmarasztaló testületek tagjai a nyilvánosság előtt is vállalták álláspontjukat, az oktatási minisztérium Országos Etikai Tanácsának hivatalos határozata nem nevesíti, hogy kik azok a szakértők, akiknek a véleménye alapján felmentették a miniszterelnököt a plágiumvád alól.

A Nature című brit tudományos hetilap június 19-én internetes oldalán arról adott hírt, hogy Ponta 2003-ban a Nemzetközi Büntetőbíróságról írt román nyelvű doktori disszertációjának több mint fele plágium. A kifogásolt szövegrészeket állítólag két román szerző munkáiból másolta, anélkül, hogy forrásait megnevezte volna.

Victor Ponta az El País című spanyol lapnak adott július 26-i interjújában úgy nyilatkozott: kész lemondani, ha a CNE megalapozottnak találja az ellene felhozott plágiumvádat.

A román miniszterelnök minden más alkalommal úgy nyilatkozott: semmiképp nem mond le, mert a plágiumvád Traian Basescu államfő politikai támadása, és nem fizethet 2012-ben politikai árat azért, ha 2003-ban esetleg hibázott egy dolgozat megszerkesztésében.