A Banco Macro ügyfelei hétfő óta rettegnek: a bank és a hatóságok egyelőre nem is tudják – vagy nem akarják elárulni –, tulajdonképpen hány széfet rámoltak ki a tettesek. Az ügyész csak annyit közölt, hogy 218-at kinyitottak a 256 széfből, és kiürítettek 99-et, miközben a bank csak hatvanat ismert be. A széfekben a pénzen kívül ékszereket és egyéb értéktárgyakat tartottak az ügyfelek.

Az ügyésznő biztosra veszi, hogy valaki súgott a tetteseknek, hogyan lehet bejutni a bankba, ezért mindenki gyanús: volt és jelenlegi dolgozók, a biztonsági emberek, az elektronikus biztonsági rendszer felszerelői, sőt még a bankkal egy épületben levő iskola éjjeliőre is. De a gyanú árnyéka vetül a rendszerint a bank kapujában alvó hajléktalanra is.

A nyomozók hangsúlyozták, akárkik voltak a tettesek, az biztos, hogy profi munkát végeztek, és nagyon alaposan eltervezték, mit fognak elvinni. A csoport képes volt hatástalanítani a központi riasztórendszert is. A rablók két lyukat fúrtak: az egyiket a bankba, a másikat pedig a széfterembe való bejutáshoz.

A kárról csak annyit árultak el, hogy a szerződések záradékában kikötik, hogy rablás esetén a bankok 50 ezer dollárt tesznek félre ügyfelenként, és ha valóban 99 széfet törtek föl, akkor ötmillió dollár a kártérítés összege.

A bankról annyit tudni, hogy azt a rablók nem véletlenül vették célba: vagyonát tekintve a harmadik legnagyobb magánbank, a negyedik legtöbb betétest mondhatja magáénak, és az ötödik legtöbb hitelt folyósítja a magánszektornak. Egyhuzamban 28 negyedévet zártak nyereséggel, és az országban a legnagyobb fiókhálózattal rendelkezik. Nem mellékes az a tény sem, hogy a fő részvényes Jorge Brito, a volt elnök, Néstor Kirchner (2003–2007) jó barátja és üzletfele.

(pagina12.com.ar, lanacion.com.ar, clarin.com.ar stb. – Argentína)