Kovács András
Kovács András

A kormánykoalíció csökkenő támogatottságát mutatják a felmérések Lengyelországban, de alapvető politikai átrendeződésről egyelőre nem lehet beszélni. A labdarúgó-Európa-bajnokság sikeres megrendezését követően egy korrupciós ügy miatt távoznia kellett a Lengyel Parasztpárt (PSL) által delegált mezőgazdasági miniszternek, ami némileg rontott a kabinet megítélésén. A Donald Tusk miniszterelnök által vezetett Civil Platform (PO) 29, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) 24, a liberális Palikot Mozgalom 7, míg a PSL 5 százalékon áll.

Mindezek ellenére Lengyelország roppant kedvező helyzetben van, mivel az uniós országok közül egyedüliként kerülte el a recessziót, és a jövedelemfelzárkózás üteme is  tartósan fennmaradt az elmúlt években. Az uniós tagságot a lengyel társadalom sikerként élte meg, amely anyagi és erkölcsi előnyöket is hozott. Ennek tudható be, hogy ma Európában talán éppen itt élvezi a legjelentősebb társadalmi támogatottságot az integrációs projekt.

Pici visszaesés

A pozitív társadalmi megítélés hátterében valószínűleg az áll, hogy a tagság egyik legfőbb hozadéka éppen a munkahelyteremtés volt, és ez a válság időszakában sem változott jelentős mértékben. A munkanélküliség 2005‐ben még 17,8 százalékos szintje 2010‐ben 9,6 százalékot tett ki és 2011‐ben is 9,7 százalékon maradt. A foglalkoztatottság tekintetében is sikerült a 2005-ös 52,8 százalékról 2011-re 59,7 százalékra növekedni, amivel például hazánkat is megelőzik.  

A gazdaság 2010‐ben 3,9 százalékkal, majd 2011‐ben 4,3 százalékkal nőtt. A növekedési trend elsősorban az állami beruházások (infrastruktúrafejlesztés, a labdarúgó‐Eb‐hez kapcsolódó beruházások stb.) fennmaradásával volt magyarázható. A korábban a GDP legfőbb hajtóerejét jelentő belső fogyasztás növekedése mérséklődött (2,0 százalék). Előrejelzések szerint 2012‐ben a lengyel gazdaság éves szinten 2,7 százalékkal bővülhet, a növekedés fő hajtóerejét a külföldi beruházások, az állami infrastruktúrafejlesztés, valamint kisebb mértékben az export adhatja. A belső fogyasztás és munkaerő‐piaci helyzet terén romló tendenciákra kell számítani, az előrejelzések szerint a növekedés mértéke 2013‐ban 2,6 százalék lehet.

Lépni kellett

Az országban az egyik legfőbb probléma a növekvő államadósság, amelynek kapcsán a jobbközép kormánynak lépnie is kellett. Lengyelország is megreformálta 2011‐ben a kötelező magán‐nyugdíjpénztári rendszerét. A nyugdíjrendszer ottani módosítása értelmében a kötelező magánnyugdíjpénztárak felé az állami hozzájárulás mértéke a jelenlegi 7,3 százalékról a bruttó bérek 2,3 százalékára csökkent, majd 2017‐től ez az arány ismét 3,5 százalékra emelkedik. Emellett szigorították az egyenruhások és a bányászok nyugdíjazási feltételeit.

A folyamatos, hosszú távú tervezésre alapuló gazdaságpolitika eredménye a lengyel gazdaság európai átlagon felüli teljesítménye. Ennek a sikerére támaszkodva a lengyel külpolitika is igyekszik az ország nemzetközi‐európai‐regionális pozíciójának elismertetésére, kamatoztatására. A lengyel sikertörténet folytatásának kulcsa mindamellett jól láthatóan az, képes lesz‐e Varsó elmozdulni fejlesztéspolitikájában a kutatás‐fejlesztés és az innováció irányába.