Négy törvényt is helyrepofozna a konzervatív kanadai kormány azzal a bizonyos C-31-es javaslattal, amely a magyar sajtó számára is érdekessé tette a juharleveles országot. Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter ugyanis a menekültekkel, a bevándorlókkal, az állampolgársággal kapcsolatos, valamint a tengeri szállítás biztonságát szavatoló törvényekhez nyúlna hozzá, ugyanis a Magyarországról érkező „menekültáradatból” elege lett a kabinetnek. A National Post cikkében Kenney nyomán felsorolja azokat a számokat, amivel a miniszter megindokolja a februárban bemutatott és várhatóan még a nyár előtt elfogadásra kerülő törvény szigorát: a kanadai bevándorlás- és menekültügyi bizottsághoz havonta mintegy 400 magyar állampolgár nyújt be kérelmet, volt, hogy egy nap 91-en tettek így. Ráadásul tavaly a menedékkérők száma majdnem megduplázódott: 2011-ben 4423-an folyamodtak ilyen státusért, 2010-ben „csak” 2296-an.

A kanadai kormány mindeddig nem tudta megállítani azoknak a romáknak az áradatát, akik vissza akarnak élni az ország menekültügyi rendszerével – jelentette ki Jason Kenney menekült- és állampolgárság-ügyi miniszter a National Post torontói napilap internetes kiadásának vasárnapi beszámolója szerint. Bővebben>>>

A nyomtatványokkal folytatott sikertelen kampány és Kanada Budapestre akkreditált nagykövetének miskolci és egri látogatása után (innen jött ugyanis a legtöbb úgynevezett menekült) döntött úgy a kabinet, hogy bekeményít a C-31-gyel. Ahhoz azonban, hogy megértsük a törvény szigorát, meg kell néznünk, hogy mennyire liberális volt a korábbi szisztéma. Korábban egy birtokunkba került dokumentum alapján írtuk meg, hogy miként növekedett exponenciálisan a bevándorlók száma, és hogy emögött milyen szociális juttatás állt.

A kettő összekapcsolásából érthetjük meg, hogy paradox módon miért értékelik pozitívumként a „menekültek” azt, hogy ez a procedúra – amely alatt a kérelemért folyamodó személy busás segélyben részesült – meglehetősen lassan ment végbe. Ráadásul el is lehetett húzni, mivel akár még hosszabbítható is volt, elég volt ehhez az, hogy az eljárás során hozott bármilyen döntés ellen a kérelmező jogorvoslati lehetőséggel éljen. Az pedig, hogy a segély bankszámlára érkezik, kifejezetten megkönnyíti azoknak a csicskáztatóknak és emberkereskedőknek a dolgát, akik szabályos iparágat építettek a lassú és megengedő kanadai bevándorlási rendszerre.

Ehhez képest valóban sokként hathat a tengerentúli országban Kenney javaslatcsomagja: a szakminiszter például személyesen határozhatja meg a „biztonságos” országok listáját. Miután Kenney váratlan látogatást tett a torontói Roma Community Centerben, és a sajtóhírek szerint nem sikerült meggyőzni őt a magyarországi veszélyekről és a neonácikról, ezért várható, hogy hazánk ebbe a kategóriába kerül majd. Ami rossz hír lesz az erre szakosodott rétegeknek: hiszen elfogadása esetén a törvény kimondja majd, hogy azok a biztonságos országokból érkező menekültek, akiknek elutasítják a kérelmét, nem fordulhatnak újra a szakbizottsághoz. A rétestésztamód nyúló eljárásnak és a vele párhuzamosan kiosztott szociális juttatásnak tehát várhatóan vége lesz. A java azonban csak most jön: a bevezetendő biometrikus azonosítás mellett az elutasítottak ugyan fordulhatnak jogorvoslathoz a szövetségi bírósághoz, ám annak döntése előtt ki lehet toloncolni az állampolgárságot kérvényezőket. Februárban Kenney hazánkra utalva azzal indokolta a példa nélküli szigort, hogy ugyanannyit – 170 millió kanadai dollárt – kellett magyar menekültekre kifizetni, mint az előző évben a Mexikóból érkezőkre. Ráadásul az általános szigor mellett az idővel sem lenne túl bőkezű a jogalkotó: alaposan begyorsítanának, ugyanis az eddigi 171 napról visszavonnák 45 napra az elbírálás idejét.

Szombaton ezért Torontóban tüntetést szerveznek a Bill C-31 ellen, a két szervező a torontói Roma Community Centre és United Roma Association Hamilton. Felhívásukban azt írják: elutasítják azt a politikai akaratot, hogy az Európai Unió tagállamai feltétlenül biztonságosak, mivel úgy tartják, hogy „a romák joggal érezhetik szülőföldjükön közvetlen veszélyben magukat”. A népszerűsítő plakát feliratában azonban már tovább mennek: ott már azt írják, hogy az EU országok nem biztonságosak a romák számára. Ismert: tavaly decemberben a Roma Community Centre meghívására Horváth Aladár egykori országgyűlési képviselő tartott előadást, amelyben többek között olyanokat mondott, hogy „egy önkényuralmi hatalmi rendszer van kiépülőben Magyarországon, amely sokkal közelebb áll a Jobbik nyilas gyökerekkel rendelkező politikájához, mint az európai keresztény demokráciákhoz”. Ezért Horváth arra kérte Kanadát, hogy „gondolkodjon el Kanada azon, hogy képes-e fogadni jelentős számú roma menekülteket Magyarországról, hiszen Kanada erős, gazdag és befogadó nemzet, amely szívén viseli az emberi jogokat”.