Akárhogy is van, a valóságos polgárháború kibontakozását, a halottak ezreit, országa pusztulását látva fel kell vetődnie benne, hogy van-e ennek értelme. Érdemes-e kitartani, lehet-e még Szíriáról beszélni az elmúlt másfél év után, egy olyan entitásról, amelynek önálló jövője megéri a rettenetes emberáldozatot? Vagy egyszerűen olyan messzire ment már, hogy csak előre menekülhet, még ha az út végén ugyanolyan dicstelen pusztulás is várja, mint Kadhafit Líbiában?

Musztafa as-Sejk tábornok, a felkelőhadsereg Törökországban székelő katonai tanácsának parancsnoka a Reutersnek adott interjújában nem zárta ki, hogy a katonaság be akarja vetni ezeket a felkelők ellen, ezzel torolva meg a négy damaszkuszi vezető elleni, néhány nappal ezelőtti halálos merényletet.

„A rezsim elkezdte átszállítani vegyifegyverkészleteit, és elosztja őket, hogy felkészüljön a használatukra” – állította a tábornok a felkelők hírszerzői által beszerzett információkra hivatkozva.

Damaszkusz korábban tagadta, hogy ilyesmit tenne. Nyugati és izraeli illetékesek – akik tartanak attól, hogy a vegyifegyverkészletek a szélsőségesek kezébe kerülnek – a múlt héten ugyancsak azt állították, hogy Szíria elszállítja raktáraiból a vegyi fegyvereket, de nem világos, hogy elővigyázatosságból teszi-e, vagy be akarja vetni őket. Izrael pénteken közölte: szükség esetén katonai akciót indít, hogy a szíriai rakéták vagy vegyi fegyverek ne kerüljenek az Aszad-rezsimmel szövetséges libanoni Hezbollah síita csoporthoz.

Vízválasztó merénylet

A 16 hónapja tartó szíriai fegyveres viszály szerdán új fordulatot vett azzal, hogy pokolgépes merényletben életét vesztette a Bassár el-Aszad szíriai államfő közvetlen környezetéhez tartozó négy rokon, illetve katonai vezető. Musztafa as-Sejk szerint az elkövetkező napokban a hadsereg még jobban fogja ágyúzni Damaszkusz és Aleppo szunnita fellegvárait, a szélesebb és véresebb katonai fellépés pedig súlyosabb válaszcsapásokra fogja sarkallni a jobbára szunnita lázadókat. A tábornok szerint a viszály következő szakasza példátlan vérontással jár majd, és a damaszkuszi rezsim nem hagyományos fegyvereket is be fog vetni.

„Aszad fel akarja perzselni az országot. Ez a diktatórikus és vallási rezsim nem bukik meg vérontás nélkül” – mondta a katonai tanács vezetője. Ez a testület politikai ernyőszervezete az Aszad-rezsim elleni fegyveres ellenállásnak. A tábornok szerint a szerdai merénylet felgyorsította a szíriai hadseregből való dezertálást, a haderő egyre jobban lemorzsolódik, és a rezsim bukása is lavinaszerűen gyorsul.

Török illetékesek szerint szombatra virradóra két szíriai dandártábornok menekült Törökországba. As-Sejk szerint eddig legalább százezer katona dezertált a 320 ezer fős szíriai hadseregből, és nagy részük átállt az úgynevezett Szabad Szíriai Hadsereghez.

Franciaország az átmeneti kormány mielőbbi megalakítását szorgalmazza

Párizs szorgalmazza a szíriai társadalom sokszínűségét tükröző szíriai átmeneti kormány mihamarabbi megalakítását – közölte szombaton Laurent Fabius francia külügyminiszter, és felszólította az ellenzéket, rendezze sorait, hogy vezetni tudja Szíriát.

Fabius szerint Bassár el-Aszad szíriai államfő rezsimjét elítéli saját népe, és itt az ideje felkészülni az átmenetre, illetve az azt követő időszakra. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár közben bejelentette: Szíriába küldi a békefenntartó műveletekért felelős megbízottját, hogy újból felmérjék az ottani helyzetet.

Megindult a menekültek áradata

Szíria demokratikus lehet a maga módján – vélte a Magyar Nemzetnek adott interjújában Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Damaszkusz központjában is harcok folytak pénteken, a muzulmán böjti hónap, a ramadán első napján a fegyveres felkelők és a rezsimhű erők között, aminek az eredményeként több mint 30 ezer ember menekült Szíriából Libanonba – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője pénteken Genfben.

Jordánia királya, II. Abdullah aggodalmát fejezte ki, nehogy a szíriai vegyifegyverkészletek szélsőséges iszlamisták kezébe kerüljenek.

Egyre több támadás éri az Aszad-ellenes erők részéről a kisebbségben  élő keresztényeket, mert a lázadók potenciális veszélyforrásnak, a regnáló elnök támogatóinak tartják őket. A keresztényellenesség fokozódásáról tanúskodik a Reuters által készített fotó is, melyen egy  lázadó papi öltözékben, fegyverrel és egy letört kereszttel a kezében fényképezkedik. Korábban egyébként a keresztények is csatlakoztak a Bassár el-Aszad rezsimje elleni kormányellenes tüntetéshez, ám később  visszavonultak a lázadásoktól, ugyanis úgy voltak vele: kiszámíthatóbb számukra egy diktatúra által biztosított  vallásszabadság, mint az iraki vagy egyiptomi példa.