A 33 éves Breivik tavaly júliusban Oslóban és a norvég főváros közelében fekvő Utoya szigetén 77 személyt gyilkolt meg. A gyilkosságokkal a multikulturalizmus, illetve a külföldiek bevándorlása ellen akart tiltakozni – indokolta tettét. Breivik több hónapja tartó perében azt vizsgálják, hogy a tömeggyilkos beszámítható volt-e a bűncselekmények elkövetésének idején.

Megoszlanak a szakértői vélemények

A szakértők megosztottak a kérdésben. Egyik csoportjuk egyértelműen elmebetegnek (paranoid skizofrénnek) nyilvánította a férfit, egy másik szakértői csoport viszont nagyon is egészséges elmeállapotúnak minősítette a vádlottat, inkább személyiségi torzulásoknak tulajdonította bűncselekményét. Így az öttagú bíróság további szakértők meghallgatására kényszerül, hogy ítélkezhessen.

Eirik Johannesen pszichológus hétfői tanúvallomásában meggyőződésének adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy Breivik egyáltalán nem elmebeteg, borzalmas tettét szerinte nem lehet betegséggel magyarázni, hanem csakis szélsőséges politikai nézeteivel. Ideológiai nézeteit ismerve – mondta a szakértő – ezt az embert nem lehet holmi terápiával vagy gyógyszerekkel „meggyógyítani”.

A norvég tömeggyilkos akkor is börtönben marad, ha elmebetegnek nyilvánítják. Erről nyilatkozott korábban az ország egészségügyiminiszter-helyettese. Bővebben>>>




Egy másik orvosszakértő, Ulrik Frederik Malt, az Oslói Egyetem professzora pénteken tett tanúvallomásában maga is úgy látta: nincs arra utaló bizonyíték, hogy Breivik paranoid skizofréniában szenvedne, szerinte az ő esetében Asperger- és Tourette-szindrómáról van szó. Az előbbi neurobiológiai fejlődési zavar, az autizmus egy enyhébb formája, amely már gyermekkorban elkezd kifejlődni. Az utóbbi pedig olyan idegrendszeri betegség, amelyre ismétlődő akaratlan mozgások, gyakran helyzethez nem illő szavak, káromkodások hangos, akaratlan kimondása jellemző. Ő is inkább Breivik személyiségének torzulásaira – a depresszióra való hajlamra, a mások iránti közömbösségre – hívta fel a figyelmet.

Ha Breiviket a per során mégis épelméjűnek találná a bíróság, a Norvégiában legsúlyosabbnak számító büntetéssel, huszonegy évi börtönnel sújthatják, ez ötévenként – korlátlan ideig – meghosszabbítható. Amennyiben viszont a gyilkost elmebetegnek nyilvánítják, pszichiátriai intézetbe kerülne, ami Norvégiában máris erős ellenérzéseket vált ki.