Brexit: hamarosan indul a kilépési folyamat

MTI

2017. március 20., hétfő 13:20, frissítve: hétfő 17:28

Jövő szerdán indítja el hivatalosan a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozatot Theresa May brit miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával – közölte hétfőn a Downing Street.

Az 50. cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – a kilépési folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról. Ehhez azonban az Európai Unióban maradó 27 többi ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője hétfőn bejelentette: Sir Tim Barrow, az Egyesült Királyság EU-nagykövete tájékoztatta az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, hogy a brit kormányfő március 29-én küld neki értesítést az 50. cikkely aktiválásáról.

Theresa May aznap várhatóan a londoni alsóházban is hivatalos bejelentést tesz a kilépési folyamat elindításáról.

A Downing Street szóvivője szerint a brit kormány az értesítés elküldése után 48 órán belül választ vár az Európai Unió részéről. Hozzátette: London azzal számol, hogy a kilépési feltételekről szóló tárgyalássorozat az 50. cikkely aktiválásának bejelentése után „haladéktalanul” megkezdődik.

A szóvivő is megerősítette, hogy a brit kormány két évig tartó folyamatra számít, így az Egyesült Királyság 2019. március 29-én léphet ki az Európai Unióból.

EU-illetékesek a brit sajtónak korábban olyan nem hivatalos jelzéseket adtak, hogy az unió 18 hónap alatt szeretné lezárni az érdemi tárgyalássorozatot, megfelelő időt hagyva az Európai Parlamentnek, a brit parlamentnek és a tagországok törvényhozásainak a kilépési feltételekről szóló majdani megállapodás ratifikálására.

Theresa May már az év elején bejelentette, hogy március végéig tervezi a kilépési folyamat hivatalos elindítását. Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy az Egyesült Királyság abban az esetben is kilép az EU-ból, ha a tárgyalássorozaton nem sikerül egyezségre jutni a távozási feltételekről. „A megállapodás elmaradása is jobb, mint egy rossz megállapodás” – fogalmazott nemrégiben a brit miniszterelnök.

Mint ismeretes, Nicola Sturgeon skót miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy felhatalmazást kér a skót parlamenttől a népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Sturgeon azzal indokolta a döntést, hogy Skóciát akarata ellenére „rángatják ki” az Európai Unióból és az EU egységes belső piacáról, mivel a brit EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazáson a skótok jelentős többsége a bennmaradásra voksolt.

A brit kormány januárban ismertette a brexit-tárgyalások tervezett stratégiáját részletező Fehér könyvet. A 77 oldalas tanulmány egyik leglényegesebb eleme az, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, mivel e tagsághoz olyan feltételeket kellene teljesíteni, mintha a brit EU-tagság meg sem szűnne.

A brit kormány azonban a Fehér könyv szerint „nagyratörő és átfogó” szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére törekszik az unióval. E stratégia kockázataira a brit üzleti szektor több felhívásban figyelmeztette a kormányt. Az üzleti élet képviselői szerint ugyanis ha a tárgyalási folyamat megállapodás nélkül zárul, akkor az unióval folytatott brit kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere alapján folytatódna, ez pedig vámokat is jelentene a jelenleg akadálymentes kétoldalú kereskedelemben.

A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválására törvényi felhatalmazást kérő kormányindítvány többhetes parlamenti vitája egy hete zárult le, és a felhatalmazásról elfogadott törvényt II. Erzsébet királynő csütörtökön hirdette ki hivatalosan.

Az alsóház a múlt hónapban módosítások nélkül fogadta el a felhatalmazást kérő tervezetet, amely ezután a felső kamara elé került.

A Lordok Háza két olyan módosítást fűzött a tervezethez, amelyeket a kormány nem kívánt belefoglalni a felhatalmazásról szóló néhány soros törvénybe. Az egyik felsőházi módosítás a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel a brit kormányt, a másik pedig arra, hogy az Európai Unióval a kilépés feltételeiről kötendő majdani megállapodást terjessze jóváhagyásra a parlament elé.

A brit kormány ezekkel a szándékokkal egyetért, és jelezte is, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, és azt is, hogy ha sikerül a tárgyalássorozat végén egyezségre jutni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről, a megállapodást a brit parlament elé terjeszti.

Theresa May ugyanakkor azt elvetette, hogy ezekben a kérdésekben a brit törvényhozás előre megkösse a kormány kezét. London emellett az Európai Unióban maradó országokkal viszonossági alapon egyezségre akar jutni az ott élő britek jogosultságainak garantálásáról is.

A lordok háza által elfogadott két módosítást az alsóház múlt hétfőn érvénytelenítette. A tervezet még aznap este visszakerült a felső kamara elé, amely rövid tárgyalás után a korábban általa elfogadott módosítások nélkül, az eredeti szöveggel véglegesítette az 50. cikkely aktiválására felhatalmazást adó törvényt.

A kilépési folyamat elindításáról tartott parlamenti vitasorozat nem szerepelt a kormány eredeti menetrendjében. Theresa May korábbi hivatalos álláspontja szerint a cikkely aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás. A brit legfelsőbb bíróság január végén hozott jogerős végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság tavaly novemberi döntését. A felsőbíróság elé magánszemélyek terjesztették be a kormány álláspontját megtámadó keresetet, és az elsőfokú bírói fórum a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva, hogy a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.

„Várjuk az értesítést”

Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) szóvivője közölte, minden készen áll az Európai Unió részéről az Egyesült Királyság kilépéséről szóló tárgyalások megkezdésére. Hozzátette, első körben az uniós állam- és kormányfők fognak egyeztetni a kérdésről, a bizottság ezt követően tesz majd javaslatot a tárgyalások megkezdésére, amit még a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia. „Várjuk az értesítést” – szögezte le.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy az uniós intézmények készek két napon belül reagálni, miután megkapták a hivatalos értesítést a brit kormánytól.

Névtelenséget kérő uniós források elmondták, hogy a bennmaradó tagállamok, a „huszonhetek” vezetőinek csúcstalálkozója négy-hat héttel az 50. cikkely aktiválását követően várható.

A német pénzügyminiszter arra figyelmeztette hétfőn Nagy-Britanniát, hogy az Európai Unióból kilépve is teljesítse a közösséggel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit. „Nagy-Britannia fizetési kötelezettségeinek érvényességét a szerződések szabályozzák” – hangsúlyozta Wolfgang Schäuble. „Nagy-Britannia minden nemzetközi megállapodás tekintetében megbízható partner. Efelől nincs kétségem” – tette hozzá.

Angela Merkel német kancellár hétfőn Hannoverben a brit bejelentéssel kapcsolatban azt mondta: a brit kormányfő a kilépési kérelmet illetően mindig is „teljesen nyílt lapokkal” játszott. „Mindig mondta, hogy március végéig benyújtják (a kérelmet). Semmi mást nem tesz most” – hangsúlyozta.