Az EJEB döntését egy bebörtönzött olasz személy panaszára alapozva hozta meg, akit 2002-ben 30 évnyi szabadságvesztésre ítéltek felesége meggyilkolásáért. Az olasz büntetőjog értelmében a férfi nem szavazhat a választásokon, ő azonban fellebbezést nyújtott be az európai szervezet alapdokumentumának, az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyik cikkelyére hivatkozva, amely a szabad választásokhoz való jogot biztosítja. Olaszország azzal érvelt, hogy a legkevesebb három vagy több évre bebörtönzötteket megfosztják szavazati joguktól, míg a kisebb bűnök elkövetői továbbra is részt vehetnek a voksoláson.

Nagy-Britanniában, ahol 140 éve egyetlen bebörtönzött sem szavazhat, nagy port kavart a strasbourgi testület döntése; az EJEB felszólította ugyanis Londont, hogy ennek megfelelően hat hónapon belül módosítsa választási törvényét. David Cameron brit kormányfő éles szavakkal reagált a felszólításra, hangsúlyozván, hogy a brit parlament dolga eldönteni, kinek van joga beleszólni a választásokba, és nem „holmi külföldi bíróságnak” – írta csütörtökön a The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív napilap hírportálja.

Amennyiben a konzervatív-liberális vezetés nem hajlandó változtatni a szóban forgó szabályozáson, Nagy-Britannia akár 200 millió eurónyi kártérítést is kifizethet majd a strasbourgi testülethez eddig ilyen ügyekben fellebbező mintegy 2500 bebörtönzött személynek. Az Európa Tanács elnökségét ebben a fél évben ellátó Nagy-Britannia nemrég egyébként felvetette, hogy jelentősen csökkenteni kellene az EJEB hatáskörét. Így például az állampolgároknak rövidebb idő – a jelenlegi hat hónap helyett kettő–négy hónap – állna rendelkezésükre ahhoz, hogy a nemzeti bíróság végső ítélete után a strasbourgi testülethez forduljanak.