Ezzel a lap szerint Obama előbb és több pénzt tett fel a kampányára, mint bármelyik elődje az elmúlt évtizedekben. Az elnök a jelek szerint abban a taktikában bízik, amely szerint a személyzetbe, a terepen létrehozott irodákba, csúcstechnológiás kampányinfrastruktúrába történő korai beruházás hozza meg neki a sikert novemberben.

A Demokrata Párt dollármilliókat „égetett el” annak érdekében, hogy megtalálja és regisztrálja a rá szavazni hajlandó, a válság miatt nemritkán költözésre kényszerült választókat. A vezetés csaknem 52 millió dollárt fordított a kampányaktivisták fizetésére és juttatásaira, 46 milliót postaköltségekre, 25 milliót mobilszámlák kifizetésére és 15 milliót közvélemény-kutatásra.

Obama egyedül júniusban 70,8 millió dollárt költött – ennek több mint a fele hirdetésre ment el –, jóval többet, mint amennyi a támogatóktól befolyik. Ez ráadásul olyan időszakban történt, amikor az ellentábornak jobban ment a kalapozás.

Barack Obama támogatottsága 50 százalék feletti három kulcsfontosságú "ingaállamban", Floridában, Ohióban és Pennsylvaniában; ha az elnök ezekben győzni tud, sikerül újraválasztatnia magát – sugallja a Quinnipac Egyetem, a CBS News és a The New York Times közvélemény-kutatása.

Mostanra, kevesebb mint egy hónappal a két nagy párt elnökjelölt-állító konvenciója előtt az elnök előnye a kampánypénztartalékok terén elpárolgott, sőt a Mitt Romney mögött álló Republikánus Nemzeti Bizottságnak 25 millióval többje volt a kasszájában, mint a demokrata csúcsvezetésnek. Ráadásul a formailag „független”, korlátlan költekezésre jogosult konzervatív super PAC-ek (politikai szuper-akcióbizottságok) az elnöki stáb erőfeszítései ellenére is többet költenek televíziós hirdetésekre, mint a demokraták.

Jelenleg még mind Obama, mind Romney – akinek eddig alapvetően a saját pártján belüli riválisaival kellett megküzdenie – az előválasztási kampányalapjából gazdálkodhat, az általános választási kampányalaphoz csak a pártkonvenció után nyúlhat hozzá. Abban a szakaszban, amikor az ellenfeleknek már „csak” egymás legyőzésére kell összpontosítaniuk, eltűnik az elnöknek az abból fakadó, korábbi előnye, hogy republikánus kihívójának meg kellett osztania a figyelmét és a kiadásait.

Mivel az előrejelzések szerint szoros verseny várható, Obama gazdasági háttéremberei nyugtalanok a kampánykasszák állása miatt, és ezért elkezdtek az eredetileg tervezettnél több adománygyűjtő utat beütemezni.

Aktivizálták a saját táborában még mindig rendkívül népszerű Bill Clinton volt elnököt, hogy nógassa a vastag bukszájú donorokat: adakozzanak a Fehér Ház jelenlegi lakójának újraválasztását támogató egyetlen super PAC, a Priorities USA Action számára.

Obama egyre sürgetőbb üzenetekkel bombázza a szimpatizánsait. A többi között arra hívta a figyelmet: lehet, hogy a szombati, 51. születésnapja volt az utolsó, amelyet elnökként ünnepelt.

Republikánus kampányfinanszírozási szakemberek szerint a demokraták később meg fogják bánni, hogy már a választási harc ilyen korai szakaszában ennyire kiköltekeztek.

Ismert – az amerikai konzervatívok vezető lapjával egyetemben –, Obama egyre élesebb retorikával küzd republikánus ellenfele, Mitt Romney ellen, aki egyébként öt országot érintő körutat tesz. Az elnök egyik szóvivője gyakorlatilag törvényszegéssel és hazudozással vádolta meg a kihívót. Obama is buszra szállt korábban, de ő direkt a munkásokért tette. A 400 kilométeres körútnak jól megágyazott az a politikai siker, hogy az elnök egészségügyi reformját jóváhagyta a legfelsőbb bíróság. Az amerikai egészségbiztosítási törvény ellen komoly, összehangolt offenzíva indult. A törvény ellenfelei hamar nyilvánvalóvá tették, a legfelső bíróság döntésével az ügy még nincs lezárva.

Obama jó üzletember módjára gyűjti a pénzt is: külföldön élő amerikaiakat udvarol körbe támogatásukért, sőt még a demokrata érzelmű házaspárok esküvői ajándékait is megszerezné. Obama és Romney teljesen eltérőek egymástól, ami a jövőre vonatkozó gazdasági irányvonalaikat illeti. Obama újjáválasztása esetén második hivatali idejének középpontjába a megújuló energiák alkalmazását, az infrastruktúra fejlesztését, valamint a kiegyensúlyozott adóreformot állítaná. Romney ezzel szemben az állami szabályozások mérséklése, valamint a gazdagok számára az adók csökkentése mellett kampányolt.