Bucsy Levente
Bucsy Levente

Szabályok hosszú sorának mond ellent, amit Bolíviában Tóásó Előddel jogi eljárás címén folytatnak, erre világít rá a fideszes Gulyás Gergely, aki vasárnap tért haza a dél-amerikai országból. A spanyolul kiválóan beszélő Vajna Mártonnal, Schmitt Pál korábbi hivatalvezetőjével így nem is a rendes módon jutott be a börtönbe a már három éve előzetesben tartott Tóásóhoz, hanem a fogvatartott családtagjaként. A két legbanálisabb törvénysértést egyébként éppen saját büntetőeljárási reguláival szemben követik el a hatóságok, ennyi ideig ugyanis nem tartható előzetesben senki, és a pert ennyi idő alatt már le kellett volna folytatni, s ha történt is volna bűncselekmény, az már el is évült volna.

Hangulatjelentés a perről „Késve érkező és magyarul rosszul beszélő tolmács, börtönben hagyott vádlott, kaotikus állapotok” – olvassa el az MNO beszámolóját a tárgyalásról.





„Martonyi János külügyminiszter úr megbízásából mentünk Bolíviába. Ami zajlik, politikai alapú eljárás, ezért a megoldásnak is politikai alapúnak kell lennie, ehhez pedig a legszélesebb körű diplomáciai nyomás kell a nemzetközi szervezetektől. Találkoztunk ellenzéki politikusokkal, az ENSZ képviselet-vezetőjével és azokkal a magyarokkal is, akik Tóásó Előd számára a mindennapok elviselhetőségét segítik” – számolt be Gulyás Gergely a köztévében kedd reggel. Útjuk során feketén-fehéren kiderült, hogy a Tóásóval szembeni eljárás „magyar vagy európai emberi jogi normákkal nehezen egyeztethető össze”, a 36 vádlott egyikét például be sem idézték, ilyen esetben nálunk a tárgyalást azonnal elhalasztják.

Nem nagyon van jogállam

A politikus hangsúlyozza, Tóásó Előd ebben az ügyben az egyetlen olyan, aki semmilyen formában nem kötődik Bolíviához, még a horvát Mario Tadićnak is van ottani állampolgársága.

„Mi magába az eljárásba nem is szólnánk bele, minket a saját állampolgárunk ügye érdekel – folytatta a képviselő –, és ebben az ügyben azért Bolíviának el kellene döntenie, hogy ha további fejlesztési forrásokat akar kapni az Európai Uniótól, akkor fenntartja ezt a helyzetet vagy sem; évente több mint 30 millió eurót kapnak.”

Az EU ottani képviselet-vezetője – magyar követség híján – egyébként Gulyásék segítségére volt, de ez szerinte nem változtat azon, hogy meg kell fontolni, állami, kormányzati szerveknek ad-e támogatást egy olyan országban, ahol egyáltalán nincs jogállam.

Hogy jutottak be?

Gulyás Gergely elmondása szerint nem a hivatalos utat bejárva jutott el addig, hogy Tóáső Előddel beszéljen. A Magyar Nemzet munkatársa, Lukács Csaba több alkalommal járt Bolíviában – hivatalosan a Baptista Segélyszervezet önkénteseként. Arra voltunk kíváncsiak, nem okozhat-e diplomáciai bonyodalmat a „fedett” látogatás.

– A két ország között nincsen közvetlen diplomáciai kapcsolat, ráadásul Bolívia semmilyen szabályt nem vesz figyelembe – fogalmazott az MNO-nak Lukács Csaba. – Amikor nemrégiben a Gulyás Gergely által is említett ír EP-képviselő a bolíviai börtönbe akart bejutni, úgy engedték meg neki, hogy 10 percet tölthetett a rabok között, az igazgató és a titkosszolgálatok jelenlétében, és kizárólag spanyol nyelven kommunikálhatott. Aki hivatalos úton próbálkozik, annak muszáj hazudnia. A magyar politikusok turistaként érkeztek oda, magam pedig a baptistákkal jutottam ki mindkétszer, így születhettek cikkek is Tóásó Előd ügyéről. Újságíróként odajutni lehetetlen.

A képviselő azt is elmondta, hogyan jutottak be a börtönbe Tóásóhoz. „Ez a San Pedro börtön egy óriási, ablak nélküli erődítmény. Hivatalosan is be lehetett volna jutni, de akkor érdemi beszélgetésre nem lehetett volna mód. Egy évvel ezelőtt egy EP-képviselő megpróbálta, és csak húsz percet kapott, és csak spanyol nyelven. Családtagként mentünk be; külföldieket nehezen engednek oda, de nincsenek túlságosan világos szabályok, egy óra várakozás után bejutottunk, és másfél órát beszéltünk személyesen Tóásó Előddel.”

Az ügyben „megértését kifejező Argentínában jár egyébként Martonyi János. A tárcavezető nem először lép fel a kérdésben, a dél-amerikai államközi kapcsolatokat Tóásó ügyében is fel is lehet használni különösen akkor, ha saját törvényeit sem tartja be a kontinens egyik országa.

Így indult

Bolíviai elit kommandósok 2009. április 16-án a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz városban lőtték le a bolíviai–magyar–horvát állampolgár Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. Letartóztatták a magyar–román állampolgár Tóásó Elődöt és a horvát–bolíviai állampolgár Mario Tadićot. A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy „terrorista csoportot” számoltak fel, amely többek között Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni.

A nemzetközi nyomás is segíthet a Tóásó-ügy lezárásában – nyilatkozta a Lánchíd Rádiónak Gulyás Gergely.