Thomas Melia külügyi államtitkár-helyettes egy Jaltában rendezett nemzetközi konferencián szólalt fel szombaton. Mint kifejtette, az elégtelen osztályzatot a kijevi kormány Julija Timosenko volt kormányfő bebörtönzésével és a média szabadságának korlátozásával érdemelte ki.

Az ellenzéki vezetővé vált Timosenko perbe fogása, majd bebörtönzése nyomán feszültté vált Kijev és a Nyugat kapcsolata. A nyugati államok többsége politikai indíttatásúnak minősítette a politikus elítélését, az Európai Unió pedig befagyasztotta az Ukrajnával való együttműködésről szóló megállapodást célzó tárgyalásokat.

Ukrajna megbukott demokráciából?

Washington változatlanul ragaszkodik Julija Timosenko szabadon bocsátásához – jelentette ki újságíróknak szerdán Kijevben John F. Tefft, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete.

Az ukrán fellebbviteli bíróság augusztus végén elutasította Julija Timosenko panaszát, és helybenhagyta az ellene hozott bírósági végzést. Timosenko ügyvédei panaszukban azt kérték a polgári és büntetőjogi ügyekkel foglalkozó kijevi felsőbb különbíróságtól, hogy bűncselekmény hiányában nyilvánítsa törvénytelennek az alapfokú bíróság ítéletét, és zárja le az ügyet.

„Úgy vélem, ha a nemzetközi közösség, a nemzetközi megfigyelők ma osztályoznák a választások előtti belpolitikai körülményeket, azt, hogy Ukrajna közeledik-e Európához és a Nyugathoz, nos, úgy vélem, hogy Ukrajna elégtelen osztályzatot kapna” – fogalmazott Melia a jaltai értekezleten. Hozzátette: az egyes ellenzéki képviselőjelölteket sújtó politikai perek és ítéletek komoly kihatással lesznek a választások minőségére.

A fórumon felszólaló helyettes ukrán főügyész jogosnak nevezte a Timosenkóra kiszabott ítéletet, értésre adva egyúttal, hogy az ukrán vezetés nem fog meghajolni a nyugati nyomás alatt. „Timosenko szabadlábra helyezésének kérdése kizárólag az ukrán büntetés-végrehajtás és igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozik. Semmiféle nyilatkozat, politikai deklaráció vagy zsarolás nem fog pozitív döntést eredményezni” – hangoztatta Renat Kuzmin.

Timosenkót tavaly októberben hét év szabadságvesztésre ítélték azzal a váddal, hogy túllépte hatáskörét, amikor kormányfőként földgázimportról tárgyalt 2009-ben az orosz kormány illetékeseivel. Ő tagadja a vádat, s azt állítja, hogy régi ellenlábasa, Viktor Janukovics elnök azért fogatta perbe és börtönöztette be őt, hogy megakadályozza indulását az idei parlamenti választáson.