Bucsy Levente
Bucsy Levente

Mostanra tisztán látszik, mekkora kárt okoz hazánknak a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás: hiába állította le hazánk ellen az Európai Bizottság, ahhoz hogy a nemrégiben megvont kohéziós pénzek visszatartott részét újra lehívhassuk, el kell telnie még majdnem egy évnek, Brüsszel ugyanis látni kívánja, hogy valóban teljesültek-e az ígért számok 2012-t illetően. A háttérről és a várható következményekről Csath Magdolna közgazdász beszélt a Magyar Televízió reggeli háttérműsorában.

Sikerülni fog a 3 százalék

Várhatóan napirendre veszi a Ház hétfőn a jegybanktörvény módosítását. Ennek elfogadása a feltétele annak, hogy a kormány hiteltárgyalásokat kezdhessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval. RÉSZLETEK

– Úgy gondolják az Európai Unió vezetői, hogy megvárják az idei költségvetés tényleges adatait, illetőleg mi lesz a 2013-as költségvetésben. Legkorábban körülbelül 2013 tavaszán kerülhet újra napirendre ez a téma; addig viszont, úgy fogalmaznak a szakértők és a pénzügyminiszterek, Magyarországon gigantikus kiigazításokra van szükség. Tehát még mindig azt várják, hogy szerkezeti átalakítás és tartós 3 százalék alatti költségvetési hiány lesz.

Hogy ezeket az elvárásokat a jelenleg készülő, egyébként igen szigorú költségvetés részleteinek ismeretében fogalmazzák-e meg, a közgazdász azt mondja, jó néven veszik a konvergenciatervet, melyet benyújtott a kormány, és úgy gondolják, hozni fogja a 3 százalék alatti deficittervet, de még nem egészen biztosak benne, hogy megvalósítható lesz, ezért várnak tavaszig.

Nekik sem érdekük

– Azt, hogy felszabadítják végül a kohéziós forrásokat, tudtuk. Úgy vélem, senki nem gondolta komolyan, hogy nem fogunk hozzáférni. Ez fenyegetettség volt „csak” – világít rá Csath, aki szerint nem lett volna érdeke az EU országainak, hogy elvegyen Magyarországtól bármi pénzt, a nekünk járó összeg 29 százalékát, amelyet jövő év január 1-jével zárolták volna. Már csak azért sem érdekük – folytatja –, mert az uniós projektekben számos külföldi cég vesz részt nagy arányban, és ilyen módon a pénz egy része hozzájuk kerül, a célzata pedig csupa olyan terv, amit Brüsszel már jóváhagyott. – Lehet térkövezni például, de ez csak egy rosszindulatú megjegyzés volt – tette hozzá Csath Magdolna.

Az Európai Bizottság szakértőin átment a költségvetés és a konvergenciaprogram, és ennek köszönhetően visszavonták múlt héten a kohéziós alapok egy részének felfüggesztését – mondta Giró-Szász András kormányszóvivő hétfőn a köztévé Ma reggel című műsorában.

Arról, hogy az utóbbi időszak után már hivatalosan is egyre több dicséretet kap a kormány a szitokáradat után külföldről, a professzor úgy vélekedik: ez ügyes dolog, itt arra készült fel a konvergenciatervvel és egyéb állami programokkal a kormány, hogy gyakorlatilag amit az IMF akarna Magyarországtól, az addigra legyen meg. – Kőkemény megszorítás van Magyarországon, azt hiszem, ezt mindenki tudja. Ehhez képest nagyon sokat már nem kérhet az IMF, ilyen módon már készen vagyunk a tárgyalásokra. Ugyanakkor a gazdaságban is érződik ennek a negatív hatása: tovább romlott annak az esélye, hogy 0,5 százalékos legyen a GDP csökkenése, most már mínusz 0,7-nél tartunk. A recesszió erősödik Magyarországon, ezért nehéz lesz tartani a hiánycélt, mert az látszik belőle, hogy nem működnek a cégek, és az emberek sem fognak fogyasztani – vélekedik a közgazdász.