Kovács András
Kovács András
A csetnik szónak több jelentése is van, de legtöbbször a szerbekhez köthető irreguláris katonai alakulat tagját jelöli. A német megszállás után a polgári emigráns kormányt támogató, angolbarát, de 1942-től a megszállókkal is megegyezést kereső, a kommunisták ellen is harcoló Draža Mihailović egységeinek a neve. Az 1990-es évek elején, a kommunista Jugoszlávia felbomlásakor a független állammá lett Horvátország, Bosznia-Hercegovina szerbek (is) lakta területeinek Szerbiához csatolásáért a szerb haderő támogatásával harcoló szerb szabadcsapatok tagjait is csetnikeknek nevezték.

Nagyobb az esélye annak, hogy a kormányzó Demokrata Párt (DS) és koalíciós társai fognak többséget szerezni az új parlamentben a vasárnapi választást követően. Magyarország érdeke, hogy az EU-integrációt támogató kabinet hatalmon maradjon, attól függetlenül hogy a DS a kampány során több esetben összekötötte az uniós tagságot Koszovó kérdésével. A demokraták legfőbb riválisa, a Szerb Haladó Párt (SNS) többször egyértelműen kijelentette, hogy csak egy egységes Szerbia léphet be az EU-ba, külföldön azonban lényegesen visszafogottabban nyilatkoznak.

Kulcsszerepben a szocialisták

A jövőbeli koalíciónak a meghatározó szereplője a jelenleg 11–13 százalékon álló Szerb Szocialista Párt (SPS) lehet. A szocialisták minden bizonnyal kitartanak jelenlegi koalíciós társuk mellett, mivel Koszovó kérdésében akár a megosztásba is belemennének, ami az SNS számára jelenleg elfogadhatatlan. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is a mostani koalíció folytatásában érdekelt, mivel a párt számára az EU-integráció az egyik legfontosabb programpont. A szoros végeredmény miatt az esetlegesen megszerzett 5–6 képviselői helyük komoly mértékben felértékelheti a szerepüket.


A délvidéki magyarok helyzetét nehezíti, hogy a parlamenti és elnökválasztással egy időben tartományi voksolást is tartanak. A VMSZ másik célja, hogy a DS ne vigyen el sok szavazatot a párttól, és ne nyerje túl magát, mivel az utóbbi esetben akár a tartományi elnöki posztot is elveszíthetik. A két párt összecsapása helyi szinten jelentős konfliktusok forrása lehet, mivel az önkormányzatok világában több esetben eltérő álláspontot képviselnek, többek között Szabadka kapcsán.

A fiatalok választják a szerb pártokat

Az elnökválasztás csupán a második fordulóban fog eldőlni, mivel Boris Tadić, a DS- és Tomislav Nikolić SNS-elnök fej fej mellett áll. Harmadik helyre Ivica Dačić, a szocialisták elnöke és Zoran Stanković egészségügyi miniszter futhat be, így bármelyikük későbbi visszalépése Tadićot erősítheti. A második körben a jelek szerint holtverseny lesz, a dolgok jelenlegi állása szerint a demokraták jelöltjének a szavazatok 50,2 százaléka, míg Nikolićnak 49,8 százaléka juthat.


A magyar érdekképviselet nagysága szempontjából komoly problémát jelenthet, hogy délvidéki honfitársaink akár 40 százaléka is szerb pártot ikszelhet. A szerb pártokra a fiatal magyarok szavaznak – nyilatkozta Badis Róbert, a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely elnöke. A fiatalok akár fele is szerb pártokra szavaz, míg a 65 év felettiek esetében csak 20 százalék körüli ez az arány – tette hozzá.

Miért lett pacifista?

Az  elnökválasztás egyik legfőbb esélyese, Nikolić pályafutásának első két évtizedét különféle szélsőséges nacionalista pártokban töltötte. Korábban az egyebek mellett Bosznia felére és Horvátország harmadára kiterjedő Nagy-Szerbia elkötelezett harcosa volt. Emellett beléptette volna hazáját az Orosz–Belorusz szuperállamba, hogy harcra keljen az Egyesült Államok és az EU hegemóniája ellen. Miután 2008-ban elhagyta a Nemzetközi Törvényszék hágai fogdájában ülő Vojislav Šešelj nevével fémjelzett Szerb Radikális Pártot, és létrehozta az SNS-t, hirtelen pacifista integrációbarát lett belőle. Már nem akar háborúzni Koszovóért, elismeri Horvátország határait, belépne az EU-ba, és keresi a vajdasági magyarok barátságát is.

1993-ban lett csetnik vajda

A jelek szerint nem eredménytelenül, Szerbiában és Brüsszelben is kezd szalonképessé válni. Pedig 1993-ban még azzal büszkélkedett, hogy személyesen Šešelj nevezte ki csetnik vajdának, mert Szlavóniában megmutatta, miként kell harcolni a szerbség ellenségeivel. Mára „feledékennyé” vált, csak arra emlékszik határozottan, hogy jelen volt a harctéren, ám egyetlen lövést sem adott le. A karizmatikusnak és energikusnak a legjobb akarattal sem nevezhető Nikolićnak akkor is csupán a másodhegedűsi szerep jutott, amikor a radikális párt 1999-ben csatlakozott a szerbiai, majd a jugoszláviai kormánykoalícióhoz: mindkét kabinetben miniszterelnök-helyettesként tevékenykedett. A szocialistákkal való szövetség megkötésében nem akadályozta meg, hogy hat évvel korábban, a baloldali párt országlása idején három hónapra börtönbe zárták, mert részt vett egy engedély nélküli tüntetés megszervezésében.

Van keresnivalójuk

Tartományi és helyi szinteken már bőven van keresnivalója a kisebb magyar pártoknak is, még akkor is, ha a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 2010-es választásán a VMSZ nemhogy kétharmados, de egyenesen négyötödös többséget szerzett: a 35 képviselőből 28 VMSZ-es, öten szerbiai országos pártokhoz köthető mozgalmak tagjai, rajtuk kívül csak a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) és a Magyar Remény Pártjának (MRM) van egy-egy jelöltje.

 


A VMSZ ugyanakkor a mostani ciklusban kulcsfontosságú önkormányzati pozíciókat veszített el: nemcsak Szabadkán, de a túlnyomó magyar többséggel rendelkező Zentán is könnyen talált a DS olyan szövetségest, akivel összefogva ki tudták szorítani a VMSZ-t a helyi hatalomból.