A rendőrség becslése szerint mintegy 1200-an vettek részt a bécsi Hősök terén a német nemzeti gondolatkört ápoló, az Osztrák Ellenállás Dokumentációs Archívuma által részben szélsőjobboldaliként besorolt diákegyesületek elleni demonstrációkon. Jelen volt Laura Rudas, a kormányban részt vevő Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) főtitkára, a bécsi tartományi kormányban helyet foglaló Zöldek tartományi frakcióvezetője, az Izraelita Hitközösség elnöke, Oskar Deutsch, valamint katolikus és ifjúsági szervezetek képviselői.

A németül Burschenschaftennek nevezett egyletek tiltakozást kiváltó fáklyás felvonulásán mintegy 200-an jelentek meg. A korábbi évekkel ellentétben a fáklyás menetben csak alacsony politikai szinten képviseltette magát a Burschenschaftenhez tagsága és részben szellemisége révén is kötődő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ).

A „holtakra emlékező” megmozdulás engedélyezése évről évre vitákat vált ki Ausztriában. A szervezők szerint „a második világháború valamennyi áldozatáról” megemlékező, bírálói szerint ezzel ki nem mondottan a náci ideológiát éltető felvonulás ellen az elmúlt években minden alkalommal tüntetést tartottak baloldali és egyházi szervezetek. A nagy rendőri készenlét és a belváros egy részének lezárása mellett megtartott rendezvények a késő esti jelentések szerint incidens nélkül értek véget.

Az osztrák kormány vezetői előzőleg a második világháború végéről, Ausztria nemzetiszocializmus alóli felszabadulásáról megemlékező délelőtti ünnepi rendezvényen az európai integráció fontosságát hangsúlyozták, egyúttal elítélték a „holtakra emlékező” menetet.

A mauthauseni koncentrációs tábor felszabadításának emléknapja és a már szintén hagyományos parlamenti emlékülés mellett az idén első ízben rendezett az osztrák kancellári hivatal is ünnepélyes, magas szintű megemlékezést. Jelen volt Heinz Fischer szövetségi elnök, a kormány tagjai, és rajtuk kívül valamennyi parlamenti párt frakcióvezetői, köztük az FPÖ elnöke, Heinz-Christian Strache.

Werner Faymann kancellár a fáklyás menetre utalva elítélte, hogy a német csapatok kapitulációjának évfordulóját a második világháború kritikátlan, megszépítő ábrázolására használják fel. Emellett utalt arra is, hogy Ausztriát is felelősség terheli a nemzetiszocialista rendszerben elkövetett bűnökért.

Ausztriában az országnak a náci német birodalomhoz csatolásával, az 1938-as Anschluss-szal kapcsolatban sokáig az a felfogás volt uralkodó a második világháború után, hogy az ország áldozata volt a hitleri birodalom terjeszkedésének. Csak fokozatosan nyert teret annak beismerése, hogy az osztrákok egy része üdvözölte az Anschlusst és részt vett a zsidóüldözésekben.