Elmar Brok: Nem lesz radikális fordulat Európában

Ruzsbaczky Zoltán

Ruzsbaczky Zoltán

2017. március 14., kedd 18:19, frissítve: kedd 19:28

Az Egyesült Királyság uniós kiválásáról döntő brexitnépszavazás sikere ellenére sem Hollandiában, sem Franciaországban nem fognak befutni a populista, euroszkeptikus politikai erők, mivel sem koherens programjuk, sem kellő mértékű támogatottságuk nincsen – közölte a Magyar Nemzetnek adott interjújában Elmar Brok európai parlamenti (EP-) képviselő, Brüsszel egyik legnagyobb veteránja. A német kereszténydemokrata politikus csaknem 40 éve ül már az EP padsoraiban. Legutóbb a szervezet külügyi bizottságát vezette, 2015-ben egyébként még Orbán Viktort is védelmébe vette, mondván, a miniszterelnök már idejekorán figyelmeztetett mindenkit az Európa felé özönlő menekültekre.

Bár több elemző is úgy látja, hogy Donald Trump amerikai elnökké választása, valamint a brit referendum után a kontinensen is aratnak majd a rendszerkritikus jobboldali radikálisok – néhányan már a „lázadás éveként” harangozták be 2017-et –, Brok úgy látja, mind Marine Le Pen, mind Geert Wilders hazája szavazóinak csak kisebbik részét tudta meggyőzni – Wilders Szabadságpártja 13, a Nemzeti Front színeiben az elnökválasztásra készülő Le Pen 25-26 százalékon áll –, ráadásul a német politikus szerint a radikális pártoknak mindössze egy programpontja van, az EU szétverése. – Az unió jelenleg az egyetlen eszköz Európa problémáinak megoldására, a radikálisoknak ráadásul ötletük sincs arra, mi következne a megszüntetése után – vélte Brok. Szerinte bár a hasonló pártok unióellenesek, nagyrészt nem is az unió miatt keletkeztek, létrejöttük a belső problémákra, a munkahelyek számának csökkenésére vagy más gazdasági gondokra vezethetők vissza.

– Meg kell mutatnunk, hogy le tudjuk gyűrni a gondokat, de ez nem működik úgy, hogy visszahozzuk a nemzetállamokat, miközben semmi elképzelésünk nincs, miként reagáljunk az Európát érintő globális kihívásokra – közölte Elmar Brok. Hozzátette: az olyan típusú kijelentéseknek, mint hogy „Németország az első”, „Hollandia az első” vagy „Magyarország az első”, nem lehet jövője, hiszen nem lehet mindenki egyszerre az élen, kialakulna a gazdasági protekcionizmus, kevesebb munkahely lenne, az érzelmi alapú politizálás pedig odáig vezetne, hogy egymás torkának esnénk.

 
„Az érzelmi alapú politizálás pedig odáig vezetne, hogy egymás torkának esnénk”
 Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
 

Bár Elmar Brok azt bizonygatta, hogy a radikálisok csak a kisebbséget képviselik, a brit népszavazáson – ahol a kilépés mellett kampányolók jókora részét a jobboldali, unióellenes Egyesült Királyság Függetlenségi Párt (UKIP) politikusai adták – a többség mégiscsak a Brüsszellel történő szakításra szavazott. Brok a referendumot figyelmeztető jelként értékelte, ugyanakkor jelezte, hogy azt a helyén is kell kezelni. – A népszavazás problémás eszköz az ügyek eldöntésére, gyakran ugyanis csak a manipuláció eszköze, ahol az emberek megmutathatják, mennyire dühösek a rendszerre – közölte a politikus. David Cameron brit miniszterelnök ráadásul 5 éve azzal hergelte a szigetországiakat, hogy az Európai Unió rosszat tesz az Egyesült Királyságnak, majd a végén hiába kampányolt a kilépés ellen, végül győztek a függetlenségpártiak. – Cameron minden idők egyik legrosszabb brit miniszterelnöke volt, taktikai okokból – hogy a Konzervatív Párt élére válasszák – egyezséget kötött a tagság unióellenes részével, de a végén a saját csapdájába esett – utalt Brok arra, hogy Cameron már nem az ország miniszterelnöke.

Szerinte azonban más országok nem fogják követni a brit példát, nem lesz „nexit”, „auxit” vagy – Magyarországra utalva – „huxit”, mivel mindenki tisztában van a saját biztonsági és gazdasági érdekeivel.

Elmar Brok egyébként a menekültválság eldurvulásának okát abban látja, hogy a tagállamok nem adtak kellő jogosultságokat Brüsszelnek a helyzet kezelésére. Ráadásul elvágták a közel-keleti menekülttáborok segélyezését, így amikor már tömegeknek nem volt mit enni, elindultak Európa irányába. Brüsszel most arra törekszik, hogy segítsen Törökországnak az ottani mintegy 3 millió menekült megfelelő ellátásában. – Emelnünk kell az oktatás és az egészségügy színvonalát is, és ugyanerről kell tárgyalnunk afrikai országokkal is, még ha néhány helyen a belső helyzet rendkívül bonyolult is – mondta Brok, utalva ezzel például Líbiára, amelynek kulcsszerepe lenne a migráció feltartóztatásában, most azonban polgárháború sújtja, több különböző frakció harcol a hatalomért.

És hogy miért fontos ez, azon kívül, hogy csak a valóban bajban lévők jussanak el Európába? – Az egyedüli oka annak, hogy emberek már nem fulladnak bele tömegével az Égei-tengerbe, az az, hogy Törökország fellép az embercsempészek ellen – tette világossá Brok, egyben kihangsúlyozva, hogy segíteni kell a menekültek származási országainak fejlesztését is. Szerinte ugyanis a migrációs válság során érkezők nagy része a helyi konfliktusok – például a szíriai háború – vége után hazatér majd, akár önszántából, akár azért, mert letelik a tartózkodási engedélyében megadott időszak – Németországban rengetegen csak kétévnyi türelmi időt kaptak.

– Amikor a szíriai háború véget ér, ugyanazt látjuk majd, mint a délszláv háború végeztével, amikor menekültek tömegei tértek haza a szülőföldjükre, éppen ezért kell hangsúlyt fektetnünk arra, hogy megfelelő visszatelepítési programunk legyen. Fontos, hogy miközben ma megmentjük a menekültek életét, felelősséggel tartozunk azért is, hogy hazatérve megfelelő körülmények között élhessék az életüket – hangsúlyozta Elmar Brok veterán EP-képviselő.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.14.