Elnöki rendszer

Előre hozott választások lesznek Törökországban?

MTI, 2017. január 12., csütörtök 11:30, frissítve: csütörtök 14:01
Előre hozott választásokat kell kiírni Törökországban, ha a parlament nem szavazza meg az államfő jogköreit kiszélesítő alkotmánymódosítást – jelentette ki csütörtökön a kormánypárt egyik képviselője, az alkotmányügyi bizottság elnöke, akit az Anadolu hírügynökség idézett.

„Ha a javaslat nem megy át a törvényhozásban, Törökország kénytelen lesz választásokat tartani, még ha ezt nem is akarja senki” – mondta Mustafa Sentop. 

A török parlament a héten kezdte el tárgyalni az alkotmányreform javaslatait, amelyek bevezetnék a Recep Tayyip Erdogan államfő és támogatói által régóta kívánt elnöki rendszert. A reformjavaslatok szerint a következő elnök- és parlamenti választások 2019-ben lennének Törökországban. A megváltoztatott alkotmány értelmében Erdogan nevezhetne ki és meneszthetne minisztereket, ismét ő lehetne a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetője, és elnökként egészen 2029-ig kormányozhatna.

A fő ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) és a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) – a második legnagyobb ellenzéki erő – attól tartanak, hogy a tervezett alkotmánymódosítások révén csak nőni fog az Erdogan-rendszer tekintélyelvű jellege.

Volt egy kis ökölharc is

Az alkotmányügyi bizottság elnöke délelőtti nyilatkozata előtt, az alkotmánymódosítás szerdán éjszakába nyúló vitáján, pontosabban a bizonyos cikkelyekről szóló titkos szavazáson verekedés tört ki a kormányzó AKP és az ellenzéki CHP képviselői között. A CHP képviselői ugyanis tiltakoztak az ellen, hogy az AKP honatyái nem a titkos szavazás biztosítására létesített fülkében adták le a voksukat. Tömörülés alakult ki a szónoki emelvény körül, és ezt egy CHP-képviselő elkezdte filmre venni a mobiltelefonjával. Az AKP képviselői ki akarták kapni a telefont a kezéből, és ez váltotta ki a lökdösődést és az ökölcsapásokat.

Az Erdogant támogató AKP és a nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) azzal az indoklással akarja átpréselni a parlamenten az alkotmánymódosítást, hogy egy erős elnöki rendszerben elkerülhető a borulékony kormánykoalíciók megalakulása, minthogy ilyenek már többször léteztek. Az alkotmánymódosítás parlamenti elfogadásához a képviselők 60 százalékának jóváhagyása kell. Ha ez meglesz, akkor a változtatásokról tavasszal népszavazást is rendeznének.

.

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása