A kormány első két évének külpolitikáját értékelve az igazgató a magyar elnökség fő eredményei között említette a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását és a Duna-stratégia elfogadását. Külön hangsúlyozta az európai roma keretstratégia jóváhagyását. Meggyőződésének adott hangot, hogy a keretprogram szorosabb együttműködésre készteti majd a romakérdésben érintett kelet-közép-európai országokat. Ugyancsak értékes magyar kezdeményezésnek nevezte az elnökség utolsó szakaszában elfogadott határozatot, hogy a tagállamok megemlékeznek a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekményekről.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke és frakcióvezetője is értékelte az elmúlt két évet. Az ellenzéki politikus úgy véli: bár a kormány forradalomról, gazdasági szabadságharcról és új alkotmányról beszélt, de ezek a nagy szavak csak a folytatódó megszorításokat és az „elkeserítő valóságot” próbálták meg leplezni.

Szavai szerint a kormánypártoknak három olyan nagy ígérete volt a 2010-es kampányban, „amelyek tömegével hoztak szavazatokat”: az elszámoltatás, a „két hét alatt rendet teszünk” és az egymillió új munkahely. Vona Gábor úgy véli: elszámoltatás nincs, csak imitálják azt „kisebb ügyek megpiszkálásával”. A renddel és biztonsággal kapcsolatban Vona Gábor leszögezte: az emberek szubjektív biztonságérzete nem javult, hiszen a kormány által emlegetett több ezer új rendőr bár valóban munkába állt, de a feladatkörük egyelőre „a traffipax gépek mellett való álldogálásban merül ki”. A gazdasággal kapcsolatban hozzátette: a munkahelyek száma nem nő, míg a munkanélküliség igen, az elvándorlás pedig lassan kritikus szintet ér el.

Médiatörvény: alapvető a tájékozatlanság

Zákonyi Botond utalt arra, hogy az elnökséget némileg „beárnyékolta” a médiatörvénnyel kapcsolatban az Európai Parlamentben kirobbant vita. Ezzel összefüggésben annak a nézetének adott hangot, hogy a kritikusok többsége nem volt kellően tájékozott az ügyben. Úgy értékelte, hogy az akkor, illetve azóta tartott tárgyalások, egyeztetések megnyugtató eredményre vezettek.

A külügyi intézet vezetője szerint az elnökség idején és azóta is érezhető: Európában szokatlan jelenség, hogy egy párt kétharmados többségre tesz szert, ami gyanakvást kelt. „Ilyen elsöprő győzelmet eleve gyanakvással fogad a nyugati közvélemény, és mivel Közép-Európáról van szó, nyilvánvalóan a nacionalizmus és a populizmus vádja kerül előtérbe” – mondta Zákonyi Botond, aki szerint a Magyarország, illetve a magyar kormány elleni „médiahadjárat” alapvető oka ez a „félreértés”.

Politikai alapon indították a fegyelmi eljárást?

A Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban az igazgató azt mondta, hogy azok a normális ügymenet részét jelentik. Emlékeztetett arra, hogy a tagállamokkal szemben több mint 700 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban. Arról ugyanakkor az igazgató szerint lehetne vitatkozni, hogy a Magyarország ellen indított eljárások mennyire voltak politikailag motiváltak, illetve milyen mértékben alapultak a közösségi jog szigorú figyelembevételén.

Sikeres a visegrádi együttműködés

Az elmúlt két év külpolitikai sikerei között említette Zákonyi Botond a szorosabb visegrádi együttműködést. Magyarország elemi érdekének nevezte, hogy a négy közép-európai ország minél több kérdésben egyeztessen, és folyamatosan együtt tudjon működni.

Az euroatlanti kötődés volt a leginkább látható az elmúlt két évben a magyar kormány külpolitikájában – nyilatkozta Balázs Péter volt külügyminiszter. A Közép-európai Egyetem (CEU) tanára ugyanakkor annak a nézetének adott hangot, hogy a külpolitikát több belpolitikai gyökerű konfliktus árnyékolta be.

A külügyi intézet igazgatója úgy értékelte, hogy változás történt a rendszerváltozás utáni külpolitikai prioritások tekintetében. Emlékeztetett a korábbi hármas célra, az euroatlanti integrációra, a regionális, illetve közép-európai politikára – azaz a szomszédságpolitikára –, valamint a törődésre a határon túli magyar kisebbségekkel. Ezt a feladatrendszert most újrafogalmazták – jelentette ki az igazgató, utalva arra: az első  helyen áll az euroatlanti integráció – ennek elmélyítése a cél, ugyanakkor a regionális térségpolitikát és a kisebbségi politikát közös célként kezeli a kormány.

Nehezebb lett a határon túli magyarság helyzete

Harmadik elemként jelent meg a globális nyitás politikája. Felhívta a figyelmet arra: a szomszédos országokkal nem lehet külön tárgyalni az együttműködés formáiról, illetve a kisebbségi kérdésről.  A közvetlen szomszédságpolitikára utalva az igazgató úgy értékelte: a két váratlan – szlovákiai és romániai – kormányváltás felveti azt a kérdést, sikerül-e folytatni az eddigi együttműködést a két országgal. Zákonyi Botond szerint mind Szlovákiában, mind Romániában nehezebbé válhat a kisebbségi jogok érvényesítése. A szlovákiai nyelvtörvény és az azzal kapcsolatban kibontakozott vita már ezt jelezte, és erre utalnak az új román kormány nyilatkozatai, különös tekintettel a magyar nyelvű felsőoktatás korlátozására, a tervezett regionális átszervezésekre, valamint a kisebbségek parlamenti jelenlétének tervbe vett csökkentésére.

Többek között a térségünkben lezajlott kormányváltásokkal magyarázzák az utóbbi hetek egyre élesebb magyarellenes lépéseit az MNO által megkérdezett szakértők.


Nem ismerni a szlovák szándékokat

A kettős állampolgársággal kapcsolatban Szlovákiával kialakult vitáról szólva Zákonyi Botond úgy vélte: egyelőre nem világosak a pozsonyi kormány szándékai. Az igazgató annak a reményének adott hangot, hogy kétoldalú tárgyalásokon sikerül elmozdulást elérni.

A külügyi intézet vezetője szerint nagy kérdés, hogyan alakul a Kárpát-medencei magyar kisebbségek képviselete. Nyilvánvalónak nevezte, hogy vannak érvek az etnikai pártok mellett, ugyanakkor a helyi realitásokat figyelembe véve – például a Vajdaságban vagy Kárpátalján – a többi kisebbséggel való összefogásnak is van esélye. Arra azonban az igazgató szerint a Vajdaságban vagy Kárpátalján kevés az esély, hogy a kisebbségi magyar szervezetek a többségi nemzettel alakítsanak közös pártot. Ennek oka nem a magyarellenesség, hanem mindenekelőtt az, hogy a magyarok történelmi helyzetéből, valamint hagyományaiból fakadóan rendkívül eltérőek a választási preferenciák – vélekedett Zákonyi Botond.

A magyar diplomácia nyitásban gondolkodik

Hazánk a globális nyitás jegyében közeledik Latin-Amerika, India és Németország felé is.

Végezetül a Magyar Külügyi Intézet igazgatója kiemelte a globális nyitás jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy egyes területekről Magyarország az elmúlt években visszaszorult.

Utalt arra: a globalizáció folyamata is előmozdította, hogy a globalizációval párhuzamosan a magyar diplomáciában is hangsúlyosabbá vált a nyitással kapcsolatos gondolkodás. Egyre kevésbé egy központú a világ, új országok, illetve régiók emelkednek fel és válnak globálisan fontossá – mutatott rá az igazgató, példaként említve Kínát, Brazíliát, illetve a Dél-Afrikai Köztársaságot.