A 392 oldalas átfogó elemzés hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy kudarc esetén újabb önkényuralmi rezsimekkel, konfliktusokkal és terrorizmussal jellemzett, „veszélyesen instabil” helyzet alakulhat ki „Európa szomszédságában”.

A külügyminisztériumi jelentés elismeri, hogy a brit kormány nem látta előre az arab térségben zajló fordulatok kezdetének időpontját, sem a lehetséges kiváltó okokat. Az elemzés szerint ugyanakkor nem is vezethető vissza egyetlen okra az „arab tavasz” kibontakozása, a megmozdulások résztvevőinek követelései széles körűek voltak, és a demonstrációk során is folyamatosan változtak.

Az általános okok között említi azonban a brit külügyminisztériumi jelentés a térség fiatal lakosságát sújtó rendkívüli mértékű munkanélküliséget, és az ezt súlyosbító inflációt. Az elemzés által idézett nem hivatalos adatok szerint Egyiptomban például a munkanélküliek 83 százaléka fiatal.

Az arab térség lakossága 1975 és 2005 között 314 millióra – vagyis több mint a kétszeresére – nőtt, és tavaly a népesség 50 százaléka 25 éven aluli volt. Az arab országok lélekszáma 2015-ig várhatóan 380 millióra gyarapodik tovább, és 2020-ig – világbanki és ENSZ-becslések alapján – legalább 100 millió új munkahelyre lenne szükség a régióban – áll a külügyminisztérium jelentésében.

Az elemzés szerint az egyiptomi, tunéziai és líbiai felkelések fő előidéző okai között volt mindemellett az is, hogy a kormányzó elit tagjai az állami hatalommal visszaélve közjavakból gyarapították magánvagyonukat.

A jelentés hangsúlyosan említi a fordulatokat segítő tényezők között az internet és a közösségi portálok használatának terjedését, mivel ezek az új kommunikációs csatornák lehetővé tették a nézetek terjesztését állami ellenőrzés nélkül.

Fehéroroszország, Kína, romák, antiszemitizmus

A jelentés 28 olyan országot sorol fel, amelyekben a brit külügyminisztérium megítélése szerint aggodalomra ad okot az emberi jogok helyzete.

Fehéroroszországban az idei világjelentés szerint az elmúlt egy évben folytatódott az emberi jogok és általánosságban a demokrácia hanyatlása. Hiteles beszámolók érkeztek az országból politikai tiltakozások miatt őrizetbe vettek kínzásáról.

A brit külügyminisztérium értékelése Kínáról azt állapítja meg, hogy az elmúlt három évtized gyors gazdasági növekedése nyomán jelentősen javult a gazdasági és társadalmi szabadságjogok helyzete, és a technológia fejlődése a mindent átható cenzúra ellenére ütemesen szélesítette a véleménykifejtés lehetőségeit.

Az utóbbi években azonban a polgári és a politikai jogok érvényesülésének terén tapasztalt korábbi haladás „kifulladt", és az „arab tavasz” fejleményei nyomán a kínai kormány kemény válaszlépésekkel reagált a Kínában is fordulatot szorgalmazó online felhívásokra. A rendfenntartó és biztonsági szervek jogászokat, bloggereket, emberi jogi és egyéb aktivistákat vettek őrizetbe és zaklattak, megakadályozva őket törvényes jogaik érvényesítésében.

A brit kormányt aggasztja, hogy a roma közösségek Európa sok térségében továbbra is erőszakcselekményeknek és diszkriminációnak vannak kitéve. A tárca felidézi, hogy Nagy-Britannia budapesti nagykövetsége is sok olyan kezdeményezést támogat, amelyek a roma lakosság integrációjának elősegítését és általánosságban az emberi jogokkal kapcsolatos tudatosság erősítését célozzák.

A világszerte tapasztalható antiszemita jelenségekkel kapcsolatban a brit külügyminisztérium leszögezi: tudja, mekkora sérelmeket okoznak az antiszemitizmus és a gyűlölet más formáinak internetes megnyilvánulásai, mivel ezek még szélesebb körben alkalmasak a gyűlöletkeltésre és a gyűlölet vezérelte bűncselekmények ösztönzésére.

A brit kormány ezért olyan törvényi megoldáson dolgozik, amely egyrészről pártolja a szólásszabadságot, ugyanakkor védelmet nyújt a gyűlöletet szító, fenyegető magatartás ellen is.