Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták: a tagországok állam-, illetve kormányfői egyfelől azt akarják, hogy Görögország maradjon tagja az euróövezetnek, másfelől elvárják, hogy Athén teljesítse ennek érdekében vállalt kötelezettségeit. Barroso korábban egyébként leszögezte, nincs mód arra, hogy megváltoztassák a 130 milliárd eurós görög mentőcsomaghoz kapcsolódó feltételeket.

Fotó: Reuters


Ismert, Merkel és Hollande keddi találkozójukon egyaránt aláhúzta, hogy Görögország euróövezeti tagságának megtartását szeretnék. Beszámoltunk róla, a német kancellár pénteken telefonbeszélgetést folytatott Karolosz Papuliasz görög államelnökkel, és azt a reményét hangsúlyozta, hogy a júniusi választások után gyorsan felállhat egy „erős, cselekvőképes” kormány Görögországban.

Fotó: Reuters


François Hollande francia köztársasági elnök például arról számolt be, hogy számos javaslattal – köztük a beruházási projektkötvények kibocsátásával, az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének emelésével, a fel nem használt strukturális támogatások átcsoportosításával – lényegében már minden tagállam egyetért. Valamennyi említett javaslatnak az a célja, hogy segítsen lökést adni a növekedésnek és a foglalkoztatásnak, nem feladva a pénzügyi konszolidációt és a szerkezeti reformok befejezését.

A június végi félévzáró EU-csúcstalálkozó előkészítésére összehívott informális értekezleten mindazonáltal végleges döntések nem születtek, arra várhatóan a jövő hónap végén kerül sor.

Fotó: Reuters


Hollande hangoztatta, hogy a francia álláspont ismertetése során – más tagországok pozíciójával egyetértésben – kiállt az eurókötvények szükségessége mellett, míg Angela Merkel német kancellár a kötvényeket elutasító érveket ismételte meg, szintén nem egyedül. Hollande úgy fogalmazott, hogy a kötvények bevezetésével az euróövezet az integráció magasabb fokára léphetne, Merkel viszont elsősorban azt hangsúlyozta, hogy ez a lépés érdemben nem szolgálja a gyors növekedést.

EU-csúcs: van még mit csiszolni
EU-csúcs: van még mit csiszolni

A német kancellár a találkozó eredményeit összefoglalva hangoztatta, hogy a vezetők szerint a pénzügyi konszolidáció és a növekedés nem egymást kizáró tényezők, hanem „ugyanazon érem két oldala”. Mint mondta, azonosították a lehetséges cselekvési területeket, köztük a nemzeti szerkezeti reformok gyorsítását, az egységes uniós belső piac megerősítését, a beruházásokat bátorító pénzügyi eszközök körének szélesítését.

Fotó: Reuters


Görögországról a csúcstalálkozó résztvevői közleményt adtak ki, amelyben teljes határozottsággal az ország euróövezetben maradása mellett foglaltak állást. A brüsszeli nyilatkozatokból is kiderült azonban, hogy immár nem tabutéma Athén kilépésének eshetősége sem. Az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke, Jean-Claude Juncker például úgy fogalmazott, a zóna tagjainak „mindenféle eseményt számításba kell venniük”, de az egyetlen munkahipotézis továbbra is az, hogy Görögország az övezetben marad.

Magyarország minden olyan gazdasági növekedési formát és eszközt támogat, amelynek a végén nem az adósság emelkedése áll – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben, az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek e témával foglalkozó munkavacsoráját megelőzően. „Mi, magyarok, az elmúlt nyolc évben megtanultuk, hogy az adósság a végén elviszi a fejünk fölül a házat... Minden forintért, amelyet elköltünk, előbb vagy utóbb valakinek fizetnie kell, vagyis meg kell érte dolgozni. A növekedést tehát támogatjuk, de csak azt a fajtát, amely nem eredményez adósságnövekedést” – fogalmazott a kormányfő.