Európát is veszélyezteti a balkáni lőporos hordó

Majláth Ronald

Majláth Ronald

2017. március 20., hétfő 17:19, frissítve: hétfő 22:37

Szeparatizmus, kormányellenes tüntetések, etnikai indíttatású provokációk – így néz ki jelenleg a Balkán-félsziget politikai térképe, ahol nemrégiben tizennyolc különböző konfliktust azonosított egy szervezet. A szakértő szerint ha a térségben valóban újabb konfliktus törne ki, azt hazánk is megszenvedné.

A politikai hatalom és az etnikai ellentétek, ezek összeolvadva rendkívül robbanékony elegyet alkotnak – e szavakkal jellemezte Silvia Steinberger, a Heidelbergi Nemzetközi Konfliktuskutató Intézet (HIIK) munkatársa két hete a Balkán-félszigetet a Deutsche Wellének adott interjúban, melyben a legújabb kutatási eredményeiket ismertette.

Úgynevezett konfliktusbarométerével az intézet tizennyolc gócpontot azonosított a Balkánon, melyek közül kettő esetében – Macedóniában és Koszovóban – erőszakos eseményekre is sor került a múlt évben. „Mindkét konfliktus erőszakos válság volt, ami a módszertanunk alapján az erőszakos konfliktusok legalacsonyabb szintje” – figyelmeztetett a kutató. Ám ez a két válsággóc csak egy kis része azoknak a problémáknak, amelyekkel napjainkban szembesül a Balkán.

A HIIK szerint a félszigeten jelenleg háromféle konfliktus is jelentkezik. Az első csoportba azok tartoznak, melyek hátterében etnikai kérdések húzódnak – ezek nagyrészt a balkáni háborúk nyomán maradtak meg, és különösen a valamikori Jugoszlávia területén jelentkeznek. A második csoportba az úgynevezett klasszikus konfliktusok tartoznak, amelyek a kormány és ellenzék között húzódnak – ilyenből a múlt évben Romániának és Bulgáriának is jutott, de a legnagyobb erővel Macedóniában és Koszovóban tört felszínre. Végül pedig nem feledkezhetünk meg a kisebbségek kontra szélsőjobboldaliak viszonyáról, s ide tartozik a boszniai iszlamista csoportok jelentette fenyegetés is.

Felkavart indulatok

A macedóniai válság már évek óta húzódik a kormánypárt és az ellenzék között, és nemzetközi közvetítés ide vagy oda, a konfliktusra továbbra sem sikerült megoldást találni. Végül múlt év decemberében mégis választást tartottak az országban, azonban ettől sem lett békésebb a helyzet. A legnagyobb macedóniai albán párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) ugyanis felvetette, hogy nem eddigi partnere, a jobbközép Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) mellé áll, hanem a baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Unióval (SzDSzM) fogna össze. A helyzet innentől egészen különösen alakult: Gyorge Ivanov jobboldali államfő nem hagyta jóvá a kormányalakítást, így Macedóniának már három hónapja nincs kormánya.

Koszovó körül sem nyugszik a helyzet: Hashim Thaci elnök ugyanis nemrég bejelentette, hogy javasolni fogja a koszovói biztonsági erők hatáskörének növelését. Ezt a térségben többen is úgy értelmezték, hogy innentől az országnak hadserege lenne, hiszen a módosítással a biztonsági erők hatásköre szinte már egy hadseregével vetekedne. Szerbia természetesen élesen tiltakozott a tervezett lépés ellen, azonban úgy látszik, ez nem fogja megállítani a koszovói albánokat, hogy alkotmánymódosítás nélkül – ehhez a szerb kisebbség szavazatára is szükség lenne –, törvénymódosítással mozduljanak el az állami haderő megalakításának irányába.

 
Macedónok tiltakoznak a szociáldemokraták és az Albán Demokratikus Unió összefogása ellen
Fotó: Robert Atanasovski / AFP
  

És hogy ez mind ne legyen elég, a nemrégiben Macedónia és Szerbia is összekapott, miután a belgrádi külügyi tárca a „Macedónia egykori jugoszláv tagköztársaság” nevet használta Macedóniára, ami köztudottan vörös posztó déli szomszéd szemében. Mindez azonban csak válasz volt arra, hogy korábban Macedónia használta Koszovóra a Koszovói Köztársaság nevet – ami pedig Szerbia számára vörös posztó.

Mi is megérezhetjük a hatását

Mi áll e konfliktusok hátterében? – ezt a kérdést tettük fel Bali Lóránt Balkán-szakértőnek, a Pannon Egyetem Georgikon Kara oktatójának, aki szerint a központi kérdés ebben a térségben továbbra is az albánság és a pravoszlávság viszonyának alakulása. Macedóniában ugyanis továbbra is függőben van az a kérdés, hogy az albánság kapjon-e autonómiát. Ez pedig azonnal felveti azt a kérdést, hogy ha megkapná az albán kisebbség, az elmozdítaná-e őket a függetlenedés felé – Koszovóban ugyanis ez már egyszer lejátszódott, amely valaha autonóm tartomány volt Szerbiában. Ráadásul a macedóniai albánoknak törvénytelen eszközeik, például fegyveres csoportjaik is vannak – hangsúlyozta a szakember. Emlékeztetett arra is, hogy januárban egy Szerbiából indított vonatjárat kavart botrányt, mert arra azt írták fel, hogy Koszovó Szerbia része.

Kérdésünkre, hogy mennyiben érezheti meg hazánk a felerősödő balkáni ellentéteket, a Bali Lóránt elmondta: habár a macedón-szerb-koszovói térség messzinek tűnhet, egy esetleges konfliktus nem állna meg például Macedónia határainál, más ország is belekeveredhetne közvetetten. Ráadásul ez az a terület, amelyen keresztül a migránsok többsége átvonul az Európai Unió felé. Így ez a térség többé már nem tudná megszűrni a migránsokat, ami óriási problémát jelenthet egész Európa számára – tette hozzá a szakember.