Fegyverkezés és konfliktusgócok Kelet-Ázsiában

Kína a flottára összpontosít, 2040-re lehagyhatja az Egyesült Államokat

Buzna Viktor

Buzna Viktor

2017. február 17., péntek 19:05, frissítve: szombat 07:52

Gőzerővel fegyverkeznek a Távol-Keleten. Kína magasan a legerősebb, az Egyesült Államokat is lehagyja.

A kétezres évek elején Zbigniew Brzezinski lengyel származású politikai tanácsadó jósolta meg elsőként, hogy a világ „gravitációs központja” az atlanti térségből 2020-ig Kelet-Ázsiába, illetve a Csendes-Óceán térségébe helyeződik át. Ugyanezt a gondolatot máshonnan közelítette meg az amerikai központú mulitnacionális tanácsadó cég, a McKinsey. 2013-as elemzésükben arra mutatnak rá, hogy a történelem során bármelyik irányba is mozdult el a nemzetközi gazdaság súlypontja, az adott régióban a haderő fejlesztésére fordított kiadások emelkedni kezdtek.

Statisztikai adatokból világosan látszik, hogy napjainkban a két képlet Kelet-Ázsiában ér össze. Miközben 5,4 százalékos gazdasági növekedésével a régió magasan a leggyorsabb fejlődést produkálja a világon, az itt elhelyezkedő országok évtizedek óta, gyakorlatilag megszakítás nélkül emelik védelmi költségvetésüket. – Kelet- és Délkelet-Ázsiában az utóbbi időben egy felgyorsuló fegyverkezési versenynek lehetünk tanúi, amelynek ha eltérő mértékben is, de szinte az összes ország részese – mondja megkeresésünkre Klemensits Péter, a Pageo Geopolitikai Kutatóintézetének kutatója. Szerinte figyelemre méltó fejlesztéseket hajt végre Japán és Dél-Korea.

A svéd központú kutatóintézet, a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) adataira hivatkozva elmondja, 2015-ben Japán katonai költségvetése a 40,9 milliárd dollárt, míg Dél-Korea 36,4 milliárd dollárt ért el. – Délkelet-Ázsiában Vietnam érdemel figyelmet, amely hagyományosan speciális kapcsolatot tart fenn Kínával, hiszen együttműködésre és egyensúlyozásra törekszik szomszédjával szemben – teszi hozzá Klemensits. Vietnam tavaly 4.4 milliárdot költött, elsősorban haditengerészetének és légierejének fejlesztésére, de a Dél-kínai tenger szigetvitáiban szintén érintett Fülöp-szigetek is fegyverkezik, gazdasági kapacitásához mérten.

A térségben a legérdekesebb jelenség azonban az erőforrásokban bővelkedő Kína. Klemensits szerint az évente immár 215 milliárd dolláros védelmi költségvetésből gazdálkodó ázsiai hatalmat nincs is értelme térségében más országokhoz viszonyítani. Kína ugyanis jelenleg az Egyesült Államok után a második legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező hatalom, ezért a katonai képességek terén a globális játékosokkal van egy szinten.

– Ha az elmúlt évek adatait is figyelembe vesszük, a tendencia egyértelmű: Kína egyre nagyobb összegeket fordít nemzetvédelemre, s a gazdaság teljesítőképességének függvényében ezek a ráfordítások a 2040-es évekre megközelítik majd az Egyesült Államokat – folytatja a szakértő. Klemensits szerint Oroszország hadászati képességeit már a közeli jövőben is megelőzheti Kína. Moszkva ugyanis bár jelenleg erősebb keleti szomszédjánál, a két ország gazdasági képességei között tátongó szakadék miatt Peking hamarosan átveszi az erőfölényt.

 

Rácz Lajos, korábban Pekingben állomásozó katonai attasé szerint Kína az 1970-es évek óta modernizálja hadseregét. – Teng Hsziao-ping kínai elnök akkor hirdette meg az átfogó társadalmi és gazdasági reformot, s a kijelölt négy terület közül az egyik a haderő volt – véli Rácz. A nyugállományú ezredes szerint Peking az Öböl-háború láttán levonta a tanulságokat és felgyorsította a folyamatot. Világossá vált ugyanis számukra az Egyesült Államok abszolút technikai fölénye, ami további lépésekre ösztönözte az ázsiai országot. – Kína csökkentette hadseregének állományát, átszervezte vezetési rendszerét, a reformmal egy könnyebben és hatékonyabban mozgósítható hadsereget szervezett meg – folytatta.

2005-öt követően pedig átalakította a különböző haderőnemeket is: a korábban a Kínai Népi Felszabadító Hadsereghez tartozó légierő, a flotta és a második tüzércsapat főnökség, vagyis a nukleáris fegyvereket kezelő rakétás alakulat is fokozatosan önálló ággá váltak. A szakértő szerint Peking kiemelt szerepet szán az információs hadviseléshez szükséges képességek növelésében is. Két éve hozták létre az úgynevezett Stratégiai Támogató Erőt, ami a műholdak és a hackerek tevékenységek összehangolásával, a legféltettebben őrzött titkokra is veszélyt jelent. – Mára Kína egyértelműen egy helyi és gyors lefolyású háborúra készült fel – véli Rácz Lajos.

Hogy megelőzi-e valaha az Egyesült Államok katonai képességeit, a katonatiszt szkeptikus. Tény ugyanakkor, hogy ennek érdekében Peking látványos erőfeszítéseket tesz. – Washington szerint Kína az amerikai fejlesztésekre reagálva alakítja saját képességeit, ami valószínűleg így is van – folytatta a szakértő. Ezt támasztja alá, hogy Kína látványosan az amerikai tengeri képességek blokkolására törekszik, így elsősorban hadiflottáját fejleszti. Mindez szinkronban van Peking hatalmi törekvéseivel. Regionális hatalomként Kína a környező vizek, egyben a Föld legforgalmasabb kereskedelmi útvonalai feletti ellenőrzésre törekszik. Ez okozza az egyre gyakoribb incidenseket a két ország között a Dél-Kínai tengeren is.

Klemensits Péter szerint is egyértelmű, hogy Peking képességeinek fókuszpontjában a flotta fejlesztése áll. – A haditengerészet feladatai között pedig a partvédelem mellett a nyílt tengeri védelem is megjelent – teszi hozzá a szakértő. Jelenleg három flottából és mintegy tizenkétezer fős tengerészgyalogságból épül fel a kínai haditengerészet, s a szakértő szerint a fejlesztések 2020-ra egy világhatalom haditengerészetének és flottájának megjelenését eredményezi. Folyamatos az úgynevezett nehéz egységek, mint például a repülőgép-hordozók fejlesztése is. – Az ország első repülőgép-hordozója a Liaoning 2012-ben állt hadrendbe, és jelenleg is a fedélzetén állomásozó légierő hatékony alkalmazásának elsajátítását gyakorolja – teszi hozzá Klemensits. A szakérőt szerint a következő években újabb két-három stratégiai törekvéseket kiszolgáló hordozót vízre tesz majd.

Mennyi esély van arra, hogy a fegyverkező kelet-ázsiai térségben fegyveres konfliktusra kerüljön sor? Rácz Lajos szerint ez inkább hosszú távon jelenthet problémát. Peking ugyanis látványosan globális babérokra tör, ami várhatóan ütközni fog Washington és a térségbeli szövetségeseinek érdekeivel. – Vélhetően azonban Kínának nem célja, hogy az Egyesült Államokat megelőzze a fegyverkezési versenyben – teszi hozzá a nyugállományú katonatiszt. Katonai képességeivel Peking saját érdekszféráját védi. Ez amolyan tárgyalási alap, amivel az Egyesült Államokat távol tarthatja – folytatta a szakértő. Ezt alátámasztja Rácz szerint, hogy a két hatalom nukleáris arzenáljai közötti számbeli különbség is. A szakértő elmondja, míg Kínának 100-200 közötti nukleáris fegyver van a birtokában, az Egyesült Államok körülbelül 8000 töltet felett rendelkezik.

Az elrettentés egyébként a katonatiszt szerint a kelet-ázsiai térség más viszonyaiban is jellemző. Japán vagy Dél-Korea hadereje például nehezen összevethető az őket fenyegető Kínáéval, ugyanakkor folyamatos fegyverkezésüknek köszönhetően szükség esetén haderejüket rövid idő alatt, nagy léptékben továbbfejleszthetik. Ezáltal válnak elég erőssé ahhoz, hogy Peking egy fegyveres konfliktust túl kockázatosnak tartson. Az egyre gyarapodó arzenálok azonban növelik a konfliktuspontok jelentőségét. Észak-Korea a szakértő szerint teljesen kiszámíthatatlan, s a Dél-kínai-tenger területei és a Tajvani-szoros feletti ellenőrzés egyre inkább presztízs kérdéssé válik Peking számára. Rácz Lajos szerint ezért a jelenlegi helyzetben egy háború – noha abban senki sem érdekelt – bármelyik fél oldaláról könnyen kiprovokálható.