Fény derült a CIA kémkedési módszereire

Kuthi Áron

2017. március 7., kedd 19:01, frissítve: szerda 19:00

Az interneten máris elektronikus 9/11-ről beszélnek a keddi WikiLeaks-szivárogtatással kapcsolatban, a nemzetközi nonprofit szervezet ugyanis több mint nyolcezer oldalon tette közzé, hogy milyen módszerekkel képes a lehallgatásra az amerikai Központi Hírszerző ügynökség (CIA). A szervezet virginiai Kibernetikai Hírszerzési Központjából származó adatok tanúsága szerint az illetéktelen beavatkozás civilek mobiltelefonjának feltörésétől önjáró autók vezérlésének átvételéig terjedt. A CIA hordozható eszközökkel foglalkozó osztálya okostelefonok hollétét rögzítő adatok, sms- és hangüzenetek, beszélgetések gyűjtésével volt megbízva, de a távolból aktiválhatták ilyen és más készülékek kameráit is. A CIA rosszindulatú programokat (malware) fejlesztett annak érdekében, hogy át tudják venni a hatalmat a Samsung és más gyártók által használt Android és az iPhone-okon futó iOS operációs rendszerek, valamint a Microsoft, a Linux és a Mac által támogatott programok felett. Így lényegében illegális adatközvetítő készülékekké változtatták a telekommunikációs okoseszközöket. Ha pedig önvezető rendszerek felett is képes átvenni a hatalmat a hírszerzés, akkor elektronikus nyomot alig hagyó gyilkosságokra is képes – állítja a szivárogtatószervezet, amely szerint az elnöki Twitter-fiókokig is elérhet a hatóság keze.

 
Julian Assange, a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítója
Fotó: John Stillwell / MTI
 

A virginiai Langley-ban található kiberközpontban a szivárogtatók szerint ma ötezer ember dolgozik különféle hekkerprogramok írásával. A hekkelés egy további központja az Egyesült Államok frankfurti konzulátusa, ahova német vámügyőröket kijátszva úgy jutottak be CIA-ügynökök, hogy informatikai hibaelhárító személyzetnek adták ki magukat. 

A 8761 oldalnyi adatbázis 7-es széf 1. rész (Vault 7 part 1) alatt látott napvilágot, amely azt sejteti, egy szivárogtatássorozat kezdetén állunk és további információk is várhatók. Julian Assange, a WikiLeaks alapítója a Twitteren azt üzente, ez a történelem legnagyobb kiszivárogtatása a hírszerzés területén. Az adatbázis a WikiLeaks szerint már egy ideje keringett amerikai adatbányászok körében, de „sajtó alá” most a szivárogtató portál rendezte. Az egyik lényeges megállapítás, hogy Edward Snowden, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottjának szivárogtatása után a kormányzat nem tartotta be ígéretét, és a szoftverfejlesztő óriáscégekkel nem osztott meg minden, a rendszerfejlesztések során észlelt hibát. Az így keletkezett „informatikai réseket” pedig a maga hasznára tudta fordítani, vagyis felettük csak a hírszerzés rendelkezhetett.

Még nagyobb baj, hogy a CIA távoli elektronikai eszközök befolyásolására alakult különleges részlegének Árnyék (Umbrage) nevű csapata olyan kiterjedt adatbázissal rendelkezik, amelyben Oroszországtól lopott kibertámadási leírások, technikák vannak. És ugyebár ezekkel az eltulajdonított behatolási módszerekkel akár álcázhatja is úgy magát a CIA, mintha az oroszok keze lenne az illegális megfigyelésekben. A CIA egyelőre nem kommentálta az adatbázisban szereplő információkat. 

Nicholas Weaver, a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i kampuszának informatikai biztonsági kutatója úgy értékelt, valódi adatokról és helyes megállapításokról lehet szó, ami azt jelenti, hogy valaki tényleg beléphetett a CIA titkos rendszerébe „azzal a szándékkal, hogy az adatokat a világgal megismertesse”. 

Aligha lehet véletlen az időzítés, Amerikában csúcsra jár a DeepStateGate néven ismert lehallgatási ügy, amely szerint Barack Obama rendelte meg hivatali utódja, Donald Trump lehallgatását a tavalyi választási kampány idején. Az elnöki vádaskodás kongresszusi vizsgálatba fog torkollni, a téma így vélhetően hónapokig felszínen maradhat. A hírszerző közösség láthatóan egymásnak dobálja a labdát, határozott álláspontot egyik hatóság sem tudott eddig megfogalmazni, amely legalább részben rávilágítana a lényegre. A sok nyakatekert cáfolat között egyedüli elszólás a George W. Bush republikánus elnök alatt főügyészként szolgált Michael Mukasey-é, aki hétfőn úgy foglalt állást, el tudja képzelni, hogy volt lehallgatási tevékenység Trump ellen a kérdéses időszakban. 

A WikiLeaks szándékai egyértelműek, és ezt ki is fejtették: sürgős társadalmi párbeszédre van szükség lehallgatásügyben. És valóban alaposan előkészítették a bejelentést, hiszen a republikánusokhoz közel álló Fox hírtelevízió műsorvezetője, Sean Hannity már hétfőn interjút készített Julian Assange-zsal, aki cáfolta, hogy megbízásból vagy politikai szándékkal közölte volna az adatokat, azzal védekezett, hogy Sarah Palin republikánus alelnökjelölt e-mailjeit is nyilvánosságra hozták 2008-ban. Az Ecuador londoni nagykövetségének védelmét élvező Assange azt mondta, minél átláthatatlanabb egy szervezet működése, annál alkalmatlanabb arra, hogy valós feladatát betöltse. A veszély szerinte azért is hatalmas, mert a használatba engedett kémprogramok az interneten másodpercek alatt ellenséges kezekbe kerülhetnek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.08.