Franciaország harcba megy az unióval Strasbourgért

László Dávid

2017. február 17., péntek 11:02, frissítve: péntek 16:10

Csúcsra járatja Franciaország a bürokráciát: Párizs az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordul, amiért az Európai Parlament (EP) tavaly decemberben egy „mini plenáris ülésen” Brüsszelben döntött az unió költségvetéséről Strasbourg helyett. Hogy mégis mi azzal a probléma, ha az unió ügyében az unió fővárosában határoztak? A franciák szerint az, hogy az uniós jog alapján a költségvetésről a másik fővárosban, Strasbourgban kell szavazni. Hogy az egész költségvetés teljes késésben van? Hogy a következő strasbourgi ülésre egy újabb hónapot kellene várni? Hogy tartalmát tekintve teljesen mindegy, melyik városban döntenek a képviselők? A franciák mit sem törődnek ezekkel a kifogásokkal, szerintük a szabály az szabály. Értelmetlen vagy sem, ráadásul a bíróság valószínűleg igazat is fog adni Párizsnak, hiszen korábban is volt már hasonló eset. 2012-ben az EUB azért marasztalta el az uniót, amiért a francia városban a lisszaboni szerződésben rögzítettnél eggyel kevesebbszer tartottak plenáris ülést.

Ami azt illeti, Franciaország a kifogással a kettős mércének is tipikus példáját adja, míg ugyanis az unió folyamatosan megszorításokat követel több tagállamától (például Görögországtól, Spanyolországtól), addig a szervezet számolatlanul és igazolhatatlanul pazarol. Hiszen a két székhelyű EU senki másnak nem érdeke, csak a franciáknak (illetve általában még Luxemburg áll ki Strasbourg fontossága mellett). Mivel pedig ők egyedül megvétózhatják a végleges brüsszeli költözés ötletét, hiába kardoskodik az értelmetlen gyakorlat ellen régóta az összes többi tagállam, nem tehetnek semmit. Még akkor sem, ha logikus indokokkal nehéz magyarázatot adni, miért kell minden hónapban egyszer a teljes uniós apparátusnak felkerekednie, hogy néhány napra időt és költséget nem kímélve átköltözzön Strasbourgba.

Ha a képviselőkön nem is esik meg a szívünk, azért érdemes számba venni, hogy a költözéskor nemcsak a politikusok, de az összes kísérőjük, a tolmácsok, a sajtó, összesen mintegy 3-4 ezer ember útra kel, nem beszélve a szükséges dokumentumokról és egyéb eszközökről. Mindezt az adófizetők pénzéből. A csak „utazó cirkusznak” csúfolt rossz szokás pedig 2014-es becslések szerint évenként 114 millió euróba (több mint 34 milliárd forint) kerül. Közben hasznot legfeljebb a franciák húznak az egész procedúrából: a strasbourgi plenárisok idejére a hotelszobák ára az egekbe emelkedik, a repülőjáratok zsúfolásig telnek, és persze a városba özönlő emberek is könnyű kézzel szórják a pénzt a jó helybéli sörökre. Csoda, hogy a franciák úgy ragaszkodnak a székhelyükhöz?

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.02.17.