A terror árnyékában

Garázsokban terjesztik a radikális iszlámot

Ruzsbaczky Zoltán, 2017. március 17., péntek 17:40, frissítve: péntek 17:51
Egyszer már lemondta budapesti szereplését, mert a terrorfenyegetettség miatt annyira feszült volt a helyzet Belgiumban, hogy nem hagyhatta el állomáshelyét. Mostani előadásán is hamar megtelt a terem. A belga rendőrség stratégiai tanácsadója, Saad Amrani elismeri, Brüsszel egyes negyedei rázós terepnek számítanak, ám valódi no-go zónák nincsenek.
 
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
 

Nyugat-Európában számos hibát elkövettek a muszlimok integrációjával kapcsolatban. Hagyták például, hogy párhuzamos társadalmak jöjjenek létre, és nem vették elég komolyan a radikális lázítók jelentette fenyegetést sem – foglalta össze a bevándorlókkal kapcsolatos negatív tapasztalatokat lapunknak adott interjújában a belga rendőrség stratégiai tanácsadója, Saad Amrani. A szakember ugyanakkor úgy látja, mindennek ellenére káros, és súlyos leegyszerűsítés a multikulturalizmus és a terrorizmus összemosása, a belgiumi származású dzsihadisták mintegy ötöde ugyanis például nem születésétől fogva muszlim.

Amrani hazája, Belgium kivételesen rázós terület a nemzetközi terrorizmussal folytatott küzdelemben. Ezt jól mutatja, hogy a népességgel arányosan az uniós tagállamok közül ebből az országból csatlakoztak a legtöbben az Iszlám Államhoz, és itt működött a párizsi és brüsszeli terrortámadásokért felelős radikális sejt is. Salah Abdeslam és társai úgy éltek vígan Brüsszel Molenbeek nevű negyedében, hogy a csoport központjaként használt lakás mindössze száz méterre van a kerület rendőrkapitányságától. 

A szakértő egyébként hangsúlyozta, nem tud olyan negyedekről, no-go zónákról Európában, ahol például a rendőrségnek ne lenne hatalma – a hírhedt Molenbeek sem ilyen –, de nem tagadta, hogy kifejezetten veszélyes városrészek léteznek. Különösen nagy gondot jelent, hogy az egyazon területen, tömbben, párhuzamos társadalomban élő muszlim kisebbség felett sok esetben próbálják meg radikálisok átvenni az irányítást.

 
Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet
 

Belgium a támadások óta sorra hozza a terrorellenes intézkedéseket, megszigorították a muszlim hitszónokok ellenőrzését. Minden olyan külföldi állampolgárságú imám kiutasíthatóvá vált például, aki nem felel meg az állam szigorú kritériumainak. A helyzet azonban nagyon bonyolult. Belgiumban például virágkorát éli a „garázsiszlám”, radikálisok nemcsak a mecsetekben, hanem magánlakásokban, zárt ajtók mögött hergelik hallgatóikat, erről pedig a rendőrségnek igencsak nehéz idejében értesülni.

„A párizsi és brüsszeli terrortámadások után a rendőrség kifejezetten agresszíven lépett fel, sokakat letartóztattak, részben pótolva a korábban elmulasztott munkát” – hívta fel a figyelmet Saad Amrani. Szerinte azonban hosszú távon ez sem tartható fenn. A szakember úgy látja, a terrortámadások után sokan azt gondolták, a több letartóztatás, a fokozottabb rendőri jelenlét megoldja majd a problémákat, ez azonban korántsem igaz. Mint mondta, el kell kezdeni együttműködni a helyi muszlim közösséggel, ez ugyanis mindkét fél érdeke. „Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a helyi muszlim közösségek ugyanúgy szenvednek a szélsőségesektől, mint bárki más: a fiatalokat radikalizálják, kiszakítják otthonukból, óriási fájdalmat és stresszt okozva ezzel az érintett családoknak” – magyarázta. Amrani szerint erre csak rátesz egy lapáttal, ha azt látják, hogy a hatóság folyamatosan a lakhelyükön akciózik.

A rendőrség mellett dolgozó szakember szerint a terrorizmust önmagában nem fogja megállítani, ha Európában újra bevezetik a határőrizetet, ahogy az sem változtatott volna semmit a helyzeten, ha nincs menekültválság. Utóbbi kapcsán megjegyezte, a menekültek hullámával érkező terroristák mindenképpen bejutottak volna az Európa Unióba. „Az Európából a Közel-Keletre utazó, majd onnan visszatérő radikálisok jókora része bűnözői háttérrel rendelkezik, az alvilági kapcsolatok segítségével pedig így is, úgy is bejutottak volna” – magyarázta. A szakértő ettől függetlenül figyelmeztetett rá, hogy a migránsok ellenőrizetlen beáramlását mindenképpen el kell kerülni a jövőben.

A menekülthullám kezelése azonban súlyos dolgokra is rávilágít. „Ahogy a radikális hitszónokok jelentőségét, úgy a menekültválság kirobbanását is képtelenek voltunk előre jelezni. Nem fektettünk eleget a nemzetközi helyzet stratégiai elemzésébe és az előrejelzések kialakításába. Ezen változtatni kell” – jelentette ki Saad Amrani.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 17.

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása