Az iráni nukleáris program miatt aggódó nemzetközi közösség hosszabb ideje különböző szankciókkal igyekszik jobb belátásra, nagyobb nyitottságra és együttműködésre bírni a teheráni rezsimet, de az eddigi tárgyalásokon, legutóbb június 18–19-én Moszkvában elmaradtak az áttörést jelentő eredmények – érvelnek Brüsszelben az újabb, Irán számára az eddigieknél alighanem súlyosabb érvágást jelentő olajembargós intézkedéssel kapcsolatban.

Görögország helyzetét tovább rontaná az embargó

Erről korábban már hoztak elvi döntést, de az embargó bevezetését ez év közepéig elhalasztották. A viták azonban tovább folynak, mert az iráni olaj vásárlásának tilalma néhány EU-országra nézve különböző mértékű hátrányokkal jár. A legsúlyosabban történetesen Görögországot érintené, amely egyébként is katasztrofális pénzügyi helyzetben van, és egyelőre nem látni, hogyan tudná pótolni – egyes felmerült tervek szerint például szaúdi olajjal – a kieső iráni szállítmányokat. A görögök uniós fizetési garanciavállalást kértek, de nem kaptak – mondta az egyeztetés menetét ismerő forrás.

Egyes elemzések szerint az embargó bevezetése „padlóra küldheti” Görögország ma már talán egyetlen reményteljes gazdasági szektorát, az idegenforgalmat.

Európa az USA után megy

Azonban az említett uniós forrás tájékoztatása szerint, miután még e hónap 28-án a tervek szerint hatályba lép az Iránnal szembeni amerikai olajembargó, Európa is követni akarja az Egyesült Államok lépését a maga részéről július elsején bevezetendő embargóval.

A témáról az EU-országok diplomáciai irányítói hétfőn tanácskoznak Luxembourgban. A megbeszélésen – amelyen Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli – megvitatják a Szíriában és Egyiptomban lezajlott legutóbbi politikai fejleményeket, valamint a pakisztáni és a boszniai helyzetet is. A résztvevők találkoznak az Öböl Menti Együttműködési Tanács minisztereivel.