Világszerte számos vizsgálat foglalkozott az öngyilkosság okaival, a végzetes elhatározást megelőző időszak körülményeivel. Ezek a tanulmányok döntően az amerikai és európai lakosságra vonatkozó statisztikákat érintették, és az ázsiai emberekkel kapcsolatos adatok a tudományos világban szinte nem is léteztek.

Szun Ha Dzsi Szöulban dolgozó kutató és főleg angolszász szakemberekből álló munkacsoportja rendkívüli lehetőséget kapott azzal, hogy a Koreai rákmegelőző tudományos program résztvevőinek öngyilkossági adatait feldolgozza, összevetve a szív- és érbetegségekre vonatkozó kockázati tényezőkkel. A vizsgálat már 14 éve tart, és a statisztikai értékelésben 1 234 927 személy adataival dolgozhattak. A Dél-Koreában működő egészségbiztosító rendszer alapján minden állampolgár jogosult vizsgálatra, és az öngyilkossággal végződő eseteket a részletes egészségügyi adatokkal tudták a kutatók szembesíteni. Az állampolgárokra vonatkozó ismeretekben nemcsak a szokásos orvosi vizsgálatok olyan anyagát kaphatták meg, mint a testméretek vagy a vérnyomás és laboratóriumi értékek, hanem a dohányzás, alkoholfogyasztás, valamint társadalmi-gazdasági helyzet jellemzőit is. Feljegyezték a vizsgált személyek jövedelmét, esetleges tulajdonát, autóját is. Sok más tanulmányhoz hasonlóan ebben az ázsiai országban is lényegesen több férfi követett el öngyilkosságot, mint nő. A leggyakoribb szív- és érbetegségre vonatkozó rizikófaktor, mely a végzetes öngyilkosság esetekkel is összefüggött, a dohányzás és az alkoholfogyasztás volt.

Gyakoribb volt az öngyilkosság a magas vérkoleszterin értékű, rossz anyagi helyzetben és nem házasságban élők körében is. A kutatók azt is megfigyelték, hogy nagyobb volt az öngyilkossági esetek száma a kis termetű, sovány férfiak körében. A munkacsoport következtetése szerint a sok szív- és érrendszeri kockázati tényezőjű emberek öngyilkosságra is hajlamosabbak, mint az egészségesen élők.