A közlekedési minisztérium közleménye szerint a rendbontók leterelték a buszokról az embereket, mielőtt felgyújtották volna a járműveket. „Elfogadhatatlan, amit tettek. Nem is értem, milyen emberek képesek ilyen károkat okozni” – mondta Pedro Pablo Errázuriz közlekedési miniszter. A vandálok körülbelül 836 ezer dolláros kárt okoztak a városnak.

A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásában 49 rendőr megsérült, 75 embert őrizetbe vettek. A chilei kormány szerint a diákok vezetői is felelősek a demonstráció során tapasztalt vandalizmusért.

„A diákvezetőknek tudniuk kell, hogy ha ilyen illegális, nem engedélyezett megmozdulásokat szerveznek, az bűnözéshez és vandalizmushoz vezet” – jelentette ki Andrés Chadwick kormányszóvivő. „Meddig kell még eltűrnünk ezeket az illegális felvonulásokat, amelyeken törvénytelen iskolafoglalásokra szólítanak fel?” – kérdezte Chadwick.

Chilében már több mint egy éve tart az oktatás válsága, s számos diák-, szülő- és tanártüntetést szerveztek az érdekvédelmi szervezetek.

Egyesek fosztogattak is

A megmozdulások általában békésen zajlottak, de többször előfordult, hogy a demonstrálók egy csoportja boltokat fosztogatott, és botokkal, valamint Molotov-koktélokkal támadt a rendőrökre. A santiagói önkormányzat éppen ezért megtiltotta a diákoknak, hogy az utcákra vonuljanak. A mostanit megelőző, júniusi tüntetés szintén erőszakba fulladt. Akkor 472 demonstrálót vettek őrizetbe a rendőrök, az összecsapásoknak 36 sérültje volt a biztonsági erők részéről.

A tiltakozók legfőbb problémája az oktatással az, hogy drága és rossz minőségű. A közoktatási intézményekben felkészületlenek a tanárok, a drága magánegyetemek pedig sokaknak elérhetetlenek, mivel diákhitelt csak rendkívül magas kamattal adnak a chilei bankok. A kormány ezen úgy próbált változtatni, hogy egymilliárd dollárt elkülönített új ösztöndíjak ezreire, amelyek a kiemelkedően tehetséges diákoknak teszik lehetővé a továbbtanulást, illetve csökkentették a diákhitelek kamatait. A tanulók azonban azt szeretnék, ha az adórendszer változna meg, hogy a gazdagok fizessenek többet, és azt is követelik, hogy az állam vegye vissza saját irányítása alá a többnyire privatizált egyetemeket.