Három eljárás indul ellenünk

Három eljárás indul ellenünk + Videó

WA, PR
Forrás: MTI
2012. január 17., kedd 16:50

Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen – jelentette be José Manuel Durao Barroso elnök kedden Strasbourgban.

Nyomtatás

Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, egy harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítanak.

Ahogy arról már hírt adtunk, Orbán Viktor kormányfő felszólal az Európai Parlament (EP) szerdai ülésén – közölte a miniszterelnök szóvivője. Szerdán a nemzetközi baloldal újabb támadást akar indítani Magyarország ellen, ezért Orbán Viktor hétfőn azzal a kéréssel fordult az Európai Parlament elnökéhez, hogy tegye lehetővé felszólalását a strasbourgi vitában.

Döntött a bizottság arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban. Barroso elnök jelezte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jövő héten Brüsszelbe látogat. A miniszterelnök szóvivőjének közlése szerint Orbán Viktor európai uniós vezetőkkel találkozik.

A kormányfő megbeszélést fog folytatni José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével.Tárgyalásaikon az említett témákról esik majd szó – fűzte hozzá. Mint a portugál politikus elmondta, a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja szükséges változtatásokat. Eddig azonban ez nem történt meg – emlékeztetett. A végrehajtó testület közleménye szerint Magyarországnak a szokásosnál kevesebb ideje, egy hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottsági aggodalmakra. Minél gyorsabban megoldódik a helyzet, annál jobb – szögezte le Barroso.

Egy hónap

A bizottság döntése az érintett magyar jogszabályok alapos elemzésén alapul – emelte ki. José Manuel Durao Barroso úgy fogalmazott: a bizottság szeretné elkerülni, hogy a kétely legkisebb árnyéka vetüljön arra, hogy „az európai család egyik kulcsállamaként” Magyarország nem tartja teljes mértékben tiszteletben a demokratikus elveket és értékeket. A bizottság – tette hozzá – eltökélt abban, hogy biztosítsa az uniós joganyag betűjének és szellemének tiszteletben tartását minden EU-tagállamban. Minél gyorsabban megoldódik a helyzet, annál jobb – szögezte le Barroso.

Magyarországnak egy hónapja van arra, hogy válaszoljon azokra a bizottsági aggályokra, amelyeket a kötelezettségszegési eljárások megindítását közlő levelek tartalmaznak – derült ki a Barroso-nyilatkozat elhangzását követően kiadott közleményből. Ez a határidő a fele a szokásosnak, az ilyen jellegű hivatalos értesítések ugyanis rendszerint két hónapot adnak az érintett tagállamnak.

Változtatás, vagy levél

Név nélkül nyilatkozó európai bizottsági forrás elmondta: a magyar kormány az egy hónap alatt változtathat a törvényeken, és így összhangba hozhatja saját jogrendszerét az EU-joggal, vagy pedig válaszlevélben fejti ki álláspontját a brüsszeli bizottságnak. Ez utóbbi esetben, ha a válasz nem elégíti ki az uniós testületet, az ír egy második levelet is, amelyben újabb érvekkel támasztja alá véleményét. Ebben a második levélben a bizottság újabb válaszadási határidőt tűz ki. Ha a kötelezettségszegési eljárás alá vont ország ennek leteltével sem számol be kielégítő lépésekről, akkor a brüsszeli végrehajtó testület a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz utalhatja az ügyeket.

Az említett európai bizottsági forrás úgy vélekedett: ha a bírósági szakaszt megelőzően nem születik megoldás, akkor a különböző várható határidők fényében reális, hogy a kérdésben még az idén eljussanak a bírósági beadványig. A kötelezettségszegési eljárás célja azonban – tette hozzá az uniós illetékes – nem valamely tagország megbüntetése, hanem az uniós jog érvényesítése.

A jegybankok függetlenségét az uniós alapszerződés 130. cikke írja elő. A bizottság a magyar jegybanktörvényben több olyan pontot lát, amely értelmezése szerint sérti ezt az uniós függetlenségi követelményt. Az adatvédelmi hatóság függetlenségét illetően az uniós adatvédelmi irányelv a hivatkozott uniós joganyag, amivel a magyar szabályozás Brüsszel meglátása szerint nincs összhangban.

A bírói tevékenység felső korhatárát illetően az Európai Bizottság jogi szolgálata – a korhatár 70 évről 62 évre történt leszállításában – azzal az uniós irányelvvel való magyar ütközést véli felfedezni, amely az életkoron alapuló diszkriminációt tiltja. Ez utóbbi tekintetben arra a felvetésre, hogy Magyarországon a 62 év az általános nyugdíjkorhatár, az uniós illetékes azt válaszolta, hogy az csak a nyugdíjazást lehetővé tevő előírás, a bírákat viszont megfosztják attól a lehetőségtől, hogy bíróként tovább dolgozzanak

A bírói függetlenséggel kapcsolatban az Európai Bizottság azért intézett kérdéseket Magyarországhoz, mert nincs elég információja olyan kételyek eloszlatásához, amelyek egyfelől a bírói szervezetrendszer irányításával, a bírák kinevezési jogkörének telepítésével, illetve a volt legfelsőbb bírósági elnök megbízatásának az eredeti mandátum lejárta előtti megszűnésével függnek össze.

Az IMF-hitelt is érintheti

A név nélkül nyilatkozó európai bizottsági illetékes elmondta: a jegybanktörvény miatti kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló levél nem szól arról, hogy ez a kérdés közvetlen kapcsolatban állna a Magyarország által igényelt hitelmegállapodással. Hozzátette azonban: két különböző jogi eljárásról van szó: ami most megindult, az a kötelezettségszegési eljárás, és ettől függetlenül indulhat majd meg a hitelfeltételek kidolgozása, ahol nem kizárt a hitel összekapcsolása a jegybanktörvény ügyének rendeződésével.

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke ezzel kapcsolatban külön írásos nyilatkozatot tett, és abban leszögezte: a központi bank függetlenségét minden EU-tagországi kormánynak tiszteletben kell tartania, az új magyar jegybanktörvény bizonyos előírásai pedig szerinte sértik ezt az elvet. „Sürgetem a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét. Ez magában foglalja valamennyi releváns jogszabály felülvizsgálatát, beleértve az Alkotmányét is. Ezzel foglalkozni kell (angolul: „this needs to be addressed”), mielőtt hivatalos tárgyalásokat kezdhetünk a kért EU–IMF pénzügyi támogatásról” – hangsúlyozta Rehn.

Brüsszel egyik érve ezzel kapcsolatban az, hogy egy magyar alkotmányos előírás szabályozza a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyeleti hatóság lehetséges összeolvadását, ami ugyan önmagában nem jelentene problémát, de az MNB-elnök az új struktúrában egyszerű alelnökké válna, ami befolyásolná a függetlenségét.

Korábban Navracsics Tibor az eljárás menetéről azt mondta, most kezdődhet egy olyan szakmai vita, mely elvezethet esetleg egy jogszabály-változtatáshoz vagy a második szakaszhoz, az Európai Bírósághoz. Utóbbi azt jelenti, hogy ha az Európai Bizottság és a kormány nem tud dűlőre jutni egymással, akkor a bíróságtól várják a döntést.

„Az unió ügye is”

Martin Schulz német szociáldemokrata politikus, az Európai Parlament új elnöke a Hír Televíziónak azt mondta: minden magyar belügy az unió ügye is. A hazánkat és a kormányt támadó kijelentéseiről elhíresült Daniel Cohn-Bendit pedig éles vitára számít.