A Wprost című lengyel politikai és közéleti hetilap legfrissebb számában megjelent interjúban az államfő kifejtette, hogy az új rendszernek képesnek kellene lennie megvédeni Lengyelországot a légicsapásoktól, és a NATO-országok közös jövőbeni rakétavédelmi pajzsának részévé válhatna. „Hibáztunk, amikor elfogadva az Egyesült Államok javaslatát a NATO európai rakétavédelmi rendszerének kiépítésére, nem vettük eléggé figyelembe az amerikai elnökváltással összefüggő politikai kockázatot. Ezért most nagy árat fizetünk. Ezt a hibát nem követhetjük el még egyszer – mondta Komorowski.

„Most elavult rendszereink vannak, amelyek egyre kevésbé képesek megvédeni az országot” – jegyezte meg az elnök, kifejezve azt a meggyőződését, hogy „nincs értelme” pénzt költeni ezeknek a rendszereknek a korszerűsítésére, ha nem védenek meg „az olyan veszélyes támadásoktól, mint amilyenek a légi- és rakétacsapások”.

George W. Bush előző amerikai elnök a tervezett európai rakétavédelmi pajzs részeként Lengyelországban 10 légvédelmi rakétát, Csehországban pedig egy radart tervezett felállítani. A 2009-ben helyébe lépő Barack Obama módosította a tervet, négy szakaszra osztva a rendszer létrehozását. Az új stratégia szerint Lengyelországot csak 2018-ban vonnák be a rendszerbe, amikor SM–3-as elfogó rakétákkal felszerelt mobil ütegeket telepítenének az ország területén. 2020-ban ezeket a légvédelmi rakétákat korszerűbb fegyverekkel váltanák fel, amelyek nemcsak a közepes és kis hatótávolságú ballisztikus, hanem az interkontinentális rakéták ellen is képesek lennének megvédeni a NATO-tagországok teljes területét.