Választások

Lesz valódi tétje az iráni voksolásnak?

Ruzsbaczky Zoltán, 2016. február 25., csütörtök 21:23, frissítve: péntek 08:19
Választásokat tartanak Iránban, és noha az indulni szándékozók felét már a szavazás előtt diszkvalifikálták, bizonyos esetben akár még így is sorsdöntő lehet a pénteki voksolás.

Noha a perzsa országban a tényleges hatalom a legfőbb vezető – Ali Hámenei –, valamint az elnök, Hasszán Róhani kezében van, mégis érdemes lesz figyelni a pénteki voksolásra, amelyen a 290 tagú parlamentet (a medzsliszt) és a szakértők gyűlését választják meg. Főleg utóbbi határozhatja meg Irán jövőjét, fő feladata ugyanis a legfőbb vezető kiválasztása, márpedig Hámenei jelenleg 76 éves, és állítólag nincs is a legjobb egészségi állapotban. Így aztán megeshet, hogy a most nyolc évre megválasztandó gyűlési tagok lesznek azok, akik hivatalába helyezik majd az iszlám köztársaság új urát.

A nemzetközi helyzet fokozódik

Irán az utóbbi időben rendszeresen a nemzetközi politika sűrűjében találja magát. Nemrégiben oldották fel az ország ellen hozott nemzetközi szankciókat, miután Teherán lemondott arról, hogy katonai célú nukleáris programot folytasson. A lépés alighanem véget vet az ország nemzetközi elszigeteltségének, ami már csak azért sem utolsó dolog, mivel így jóval könnyebben tudnak vevőt találni az általuk kitermelt kőolajra.

Mindeközben a közel-keleti térséget korábban ritkán látható káosz uralja. Megerősödött az Iszlám Állam, részben ennek következtében szinte összeomlott Irán egyik legfontosabb szövetségese, az Aszád-rezsim által uralt Szíria, de komoly gondok vannak Irakban is, Jemenben pedig szintén ropognak a fegyverek. Irán ráadásul megszakította diplomáciai kapcsolatait legnagyobb régióbeli riválisával, Szaúd-Arábiával, miután a szunnita királyságban kivégeztek egy síita hitszónokot – Irán mint a síita világ legerősebb hatalma ezt enyhén szólva is nehezményezte.

A jelöltek fele nem léphet a rajtvonalra

A pénteki választáson tizenkétezernél is többen akartak elindulni, a jelöltek több mint felének a jelentkezését azonban visszautasították. A kandidálásokról ugyanis a tényleges voksolás előtt az úgynevezett őrök tanácsa dönt, és visszautasítja azokat a jelölteket, akiket nem talál összeférhetőnek az ország ideológiájával, így számos reformista marad ki a küzdelmekből. Érdekesség, hogy az elutasítottak között van az a Ruholláh Homeini ajatollah is, aki az Iráni Iszlám Köztársaság alapító atyjának unokája.

A parlamenti helyekért így 6200-an indulnak, köztük 586 nő, Teheránban a lehetséges 30 megszerezhető pozícióért 1000 jelölt sorakozott fel. A szakértők gyűlése 88 helyéért több mint nyolcszázan versengenének, de a Reuters tájékoztatása szerint 166-on kívül az őrök tanácsa mindenkit „kiszórt”. A törvények értelmében itt nem indulhatnak nők.

Hogyan szerepelnek a reformerek?

A parlamenti voksolás – bár a testület maga túl sok vizet nem zavar – a konzervatívoknak és reformistáknak nevezett csoportosulások versengését hozhatja. Bár az előzetes ellenőrzés jó néhány valódi változásokat akaró politikus indulását ellehetetleníti – a mértékadó The Atlantic éppen ezért inkább centristának nevezi a parlamenti reformereket –, még így is jelentős kérdés, hogy a szintén reformernek nevezett Hasszán Róhani hány támogatója jut be a törvényhozásba. Szakértők ugyanakkor úgy látják, a mérsékeltek közül 80-nál többen aligha kerülnek be a törvényhozásba, és komoly változások nem várhatók Irán külpolitikájában.

Róhanit 2013-ban választották meg elnöknek, és nagy szerepe volt az iráni atomprogram miatt bevezetett nemzetközi szankciók feloldásában. Jó néhány ügyben ugyanakkor a konzervatívok és a mérsékeltek konszenzusos állásponton vannak, ilyen például a Bassár el-Aszad vezette szíriai kormány támogatása.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása