Kovács András
Kovács András

Az észak-német Schleswig-Holstein tartományban újabb teszt elé néz az Angela Merkel vezette, három éve hatalmon lévő kereszténydemokrata–liberális koalíció. A jobbközép kormány tavaly sorban szenvedte el a vereséget a helyi voksolásokon, az idei Saar-vidéki választáson viszont a vártnál jobban szerepelt, és ezt követően nagykoalíciós kormányt alakítottak a szociáldemokratákkal az ország legkisebb tartományában.

A most hétvégi választás csupán előjátéka a május 13-án tartandó Észak-Rajna vesztfáliai megmérettetésnek, ahol az eredménynek akár országos kihatása is lehet, mint 2005-ben is történt, Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár bukásakor.

Bonyolult a képlet

Schleswig-Holsteinben a legutóbbi 2009-es választást követően a CDU és az FDP alakított koalíciós kormányt, majd az alkotmánybíróság döntése alapján feloszlatták a parlamentet, ezért kell most ismételten az urnákhoz járulni.

A kereszténydemokraták számára a mostani választás a kudarcok folytatását jelentheti, mivel a voksok csupán 30–32 százalékára számíthatnak az SPD 31–33 százalékával szemben. Ami Merkelék számára kedvező lehet, hogy a korábban soha nem látott mélységbe zuhanó liberálisok ismételten 6–7 százalékon állnak a tartományban, így egy biztos koalíciós társuk már van. Az FDP számára egyébként már égetően fontos lenne a jó szereplés, mivel tavaly több tartományi parlamentből is kiestek, és 2013-as országos bejutásuk is veszélybe került.

Az észak-német tartományi politikai helyzetet lényegesen bonyolíthatja, hogy a zöldek jelenleg 12–13 százalékon állnak, míg a Kalózpárt a tavaly berlini sikerét követően továbbra is lendületben van. A kalózok most vasárnap 9 százalékra számíthatnak, így az eredmények kedvező alakulása esetén akár kormánytényezők is lehetnek.

Előre hozott következik?

A mostani választás előtt olyan spekulációkról lehetett olvasni, hogy abban az esetben, ha az FDP a következő két parlamenti választáson nem éri el az ötszázalékos küszöböt, akkor előre hozott választást kezdeményez, majd ezt követően az SPD-vel kezd nagykoalíciós kormányzásba, mint 2005–09 között tette. A kancellár tervét az is segítheti, hogy a mostani felmérések szerint a szocdemek és a zöldek sem tudnának abszolút többséget szerezni, míg a kalózokkal és a Baloldali Párttal egyelőre senki sem kíván kormányozni.