Hazánk is érzi a bajt

Négyhavi mélypontjára esett a forint árfolyama, miután a korábbi görög miniszterelnök közölte, már korábban gondolkodtak országuk eurózónából való kilépésén.

Az Eurogroup Working Group (EWG) munkacsoport tagjai még hétfőn állapodtak meg egy videokonferencián abban, hogy felkérik az eurót használó országok kormányait, készítsenek ilyen tervet. Ez a munkacsoport – amelyben a 17 ország szakértői képviseltetik magukat – szokta előkészíteni az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozását.

A videokonferencián részt vevő euróövezeti tisztségviselők szóbeli megerősítése mellett a Reuters birtokába került egy dokumentum is, amelyben többek közt azt részletezik, hogy milyen költségekkel járna az egyes országokra nézve Görögország kiválása.

A dokumentumban szó van arról is, hogy ha sor kerül rá, akkor „barátságos válásra” kell törekedni. A megbeszélésről készült emlékeztetőben utalás van arra is, hogy ha Görögország kilép az euróövezetből, az Európai Uniónak és a Nemzetközi Valutaalapnak támogatnia kell az országot ebben.

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso már egy hete egyértelművé tette: a görögöknek az eurózónában kell maradniuk, az országnak nincs más módja kilábalni az adósságválságból.

Mint megírtuk, párhuzamos devizát, egy görög eurót vezetne be egy német közgazdász, mert szerinte a drachma visszaállítása hatalmas kárt okozna. A francia kormány európai ügyekért felelős minisztere, Bernard Cazeneuve vasárnap kijelentette, szilárd elhatározásuk, hogy megmentsék az euróövezetet, és Görögország tagságát is fenn kell tartani.

Angela Merkel német kancellár pénteken telefonbeszélgetést folytatott Karolosz Papuliasz görög államfővel, és azt a reményét hangsúlyozta, hogy a júniusi választások után gyorsan felállhat egy „erős, cselekvőképes” kormány Görögországban.

Csütörtökön leminősítette Görögországot a Fitch Ratings, közölve: nem látja garantáltnak az ország eurótagságának fenntarthatóságát. David Cameron brit miniszterelnök arról beszélt, az euróövezet széteshet, ha a tagállamok és a valutauniós hatóságok nem tesznek megfelelő lépéseket ennek elkerülésére.


„Csatarendbe” állnak a pártok

A június 17-re kitűzött parlamenti választások előtt rendezik soraikat a görög jobb- és baloldali erők. Két nappal a konzervatívok egy pártban történt tömörülése után szerdán a radikális baloldal is bejelentette, hogy egyesíti erőit. Az egyesülés élére a május 6-i választásokon kiválóan szerepelt és a közelgő szavazás nagy esélyesének tartott, a nemzetközi hitelmegállapodást, valamint az ennek fejében vállalt takarékossági, illetve reformintézkedéseket ellenző Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) nevű párt állt.

A konzervatívok az Új Demokrácia vezetésével hétfőn tömörültek egy pártba: a Dora Bakojanisz vezette Demokratikus Szövetség – amely 2010-ben alakult az Új Demokráciából kivált politikusok összefogásával – visszatért az „anyapárt” kebelébe.

A tömbpárt a pártelnök, Alexisz Ciprasz vezetésével tömöríteni kívánja a radikális baloldali erőket, köztük az eurokommunistákat, a baloldali szocialistákat, a trockistákat, valamint az alternatív zöldeket. Ezáltal lehetővé válna, hogy esélyei tovább erősödjenek a júniusi választásokon, és hozzájuthasson ahhoz a plusz 50 mandátumhoz, amely az ország legerősebb pártját a választási törvény alapján megilleti. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a 300 mandátum közül csak 250 „osztható szét”; a fennmaradó 50 képviselői helyet – egyfajta bónuszként – a szavazás eredményeként első helyen végzett párt kapja. A törvény úgy szól, hogy alkalmi pártszövetség nem részesülhet a „bónuszban”: ha ilyen koalíció végez az első helyen, akkor a plusz 50 mandátum a legtöbb szavazatot szerző önálló pártot illeti meg.

A Sziriza egyesülési kezdeményezését a nap folyamán terjesztette a legfelső bíróság illetékes testülete elé. Az új gyűjtőpárt neve „Sziriza – Egyesült Szociális Front” lenne. A közvélemény-kutatások arról tanúskodnak, hogy fej-fej mellett halad a konzervatív Új Demokrácia, valamint a radikális baloldali Sziriza. A konzervatívok a szocialista Paszokkal együtt támogatják a nemzetközi segélycsomagot, és a megszorító intézkedések folytatása mellett állnak ki.