Ricardo Patino ecuadori külügyminiszter quitói sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a menedékjog megadása megfelel a nemzetközi jognak. Ezzel arra a brit követelésre válaszolt, hogy ha Ecuador nem hajlandó kiadni a londoni nagykövetségen rejtőzködő Assange-t, akkor megvonhatják a képviselet diplomáciai mentességét, és elhurcolhatják a több százezer titkos amerikai diplomáciai táviratot kiszivárogtató újságírót.

Julian Assange még június végén menekült a Dél-Amerikai ország londoni nagykövetségére, miután pár nappal korábban a brit Legfelsőbb Bíróság elutasította kiadatási ügyének újratárgyalását, így a WikiLeaks alapítója egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy a brit hatóságok kiadják Svédországnak, ahol szexuális bűncselekmények vádjával folyik ellene nyomozás.

Nem kap menlevelet

A brit kormány közölte csütörtökön, hogy nem ad menlevelet Julian Assange-nak, a WikiLeaks oknyomozó hírportál alapítójának, akit Ecuador politikai menekültnek ismert el, és befogadott londoni nagykövetségére. Mindezt William Hague brit külügyminiszter jelentette ki egy londoni sajtótájékoztatón, hozzátéve: az Egyesült Királyság nem ismeri el a diplomáciai menedékjog elvét – tette hozzá.

A külügyminiszter azt kizárta, hogy „megrohamozzák” Ecuador nagykövetségét. Szerinte az ügy még hosszú ideig el fog húzódni.

Brüsszelben közölték, hogy az Európai Unió nem szándékozik beavatkozni London és Quito vitájába, mert az kétoldalú ügy. „Reméljük, hogy a problémát párbeszéd útján, a nemzetközi joggal összhangban oldják meg” – mondta Viviane Reding igazságügyi biztos szóvivője. A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró-szervezet üdvözölte az ecuadori döntést, akárcsak az a több száz szimpatizáns, aki a nagykövetségnél örömtüntetést tartott. A rendőrség három embert letartóztatott.

A Nagy-Britanniában élő férfi által alapított szervezet, a WikiLeaks hozzávetőleges becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt néhány évben ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözik, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján. Egyikük nemi erőszakkal, másikuk szexuális zaklatással vádolja a WikiLeaks alapítóját, aki korábban Svédországban élt. Assange tagadja a bűncselekmények elkövetését, és meggyanúsítását politikai indíttatásúnak tartja.