Az MNO információi szerint Orbán Viktor a Fidesz frakcióülésén azt mondta, hogy egy Schmitt Páltól jobbra álló európai parlamenti képviselőt jelölhetnek a köztársasági elnöki posztra.

A politikus újságíróknak azt mondta: azért döntöttek így, mert a Schmitt Pál lemondása után tartott ötpárti tanácskozáson meghallgatták az ellenzék véleményét, amely szerint az ország érdeke egyfelől, hogy rövid időn belül legyen új köztársasági elnök, másrészt viszont az, hogy a jelölt kiválasztásakor kellő körültekintéssel járjanak el.

„Ezeket a tanácsokat megfontolva kezdjük meg a szükséges egyeztetéseket” – hangsúlyozta Lázár János.

Közölte: kedd reggel tájékoztatja az ellenzéki frakciók vezetőit a kormánypárti frakciószövetség döntéséről. Hozzátette, kíváncsiak az ellenzék véleményére, várják a javaslatukat. Érdemi személyi javaslat a hétfő esti ötpárti egyeztetésen nem hangzott el – mondta.

„Olyan elnökre van szükség, aki a nemzet egységét képes megjeleníteni”

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz–KDNP milyen karakterű elnökjelöltben gondolkodik, a frakcióvezető azt válaszolta: semmilyen személyi találgatásba nem megy bele. „Olyan elnökre van szükség, aki a nemzet egységét képes megjeleníteni és szimbolizálni munkájával és jövőbeni tevékenységével” – fogalmazott.

Az MTI kormánypárti forrásból úgy értesült, hogy az alig húszperces frakcióülésen Orbán Viktor és Lázár János beszédén kívül képviselői hozzászólás nem hangzott el, ahogyan lehetséges államfőjelölt neve sem.

A kormánypárti képviselőket arra kérték, hogy az április 16-i jelölésig ne nyilatkozzanak a témáról.

Nem lesz „névtalálgatás”

Két hét múlva lehet arra számítani, hogy Orbán Viktor javaslatot tesz a köztársasági elnök személyére – mondta el Kósa Lajos is, a párt ügyvezető alelnöke hétfőn az m1 Az Este című műsorában. Hozzátette: Orbán Viktor „több jelölést is tehet”.

Kósa Lajos kifejtette, Orbán Viktornak három testülettel – az elnökséggel, a kormánnyal és a frakcióval – kell konzultálnia, mielőtt a jelölést megteszi. Utána a pártelnöknek van joga a frakció elé javaslatokat tenni – fűzte hozzá.

Kósa Lajos kijelentette, semmilyen „névtalálgatásba” nem mennek bele.

Elmondta azt is, az új köztársasági elnök jelölésének folyamatáról zajló ötpárti egyeztetésen kiderült: a parlament elé akkor kerülhetne ellenzéki államfőjelölt, ha az egész ellenzék összefogna. Azonban az ellenzék jelezte, hogy „ez nem fog menni”.

Ismert, hétfőn a parlamentben Schmitt Pál bejelentette lemondását a köztársasági elnöki posztról. Döntését azzal magyarázta, hogy plágiumügye megosztja a nemzetet, noha államfőként annak egységét kell kifejeznie. Ugyanakkor etikátlannak és jogszerűtlennek minősítette, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, mondván, hogy ezt csak bíróság tehette volna meg.

Schmitt Pál megbízatása megszűnésével az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Amíg Kövér László látja el az államfői feladat- és hatásköröket, a fideszes Lezsák Sándor alelnök tölti be a házelnöki posztot.